A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - UDVARI István: Kvesztára vonatkozó XVIII. századi zempléni adatok

ton a kvesztálásra fordított idő szabályozása is szóba került, s kikötik: a vászonért járók lehetőleg két hónapon belül fejezzék be a gyűjtést. Itt találjuk a bor kvesztálási területének legkorábbi felosztását is. A krasznobrodiak Bányácska, Patak, Olasz(i), Zsadány helységekben, valamint az innen Miskolc irányába húzódó hegyaljai részeken kéregethettek bort.

19 A másik zempléni monostor lakói pedig Barkó (Brekov) Krivostyán, Sztára, Vinna községekben és az ott elterülő hegység többi településein gyűjthettek bort.

2 ° Az 1779-es kvesztálás ügyében összeült zsinat zempléni monostorokra vonatkozó részei: Krasznobrod: Gabonaneműt kéregethet: Varanótól le az egész gálszécsi völgyben, s Miskolctól délre. Bort gyűjthet: Pataktól Miskolc irányában az egész Hegyalján. Zabot, kecskegidat: Olyka-Homonnától és Olyka-Sztropkótól (Makova) Sztakcsinig Pcsolináig. Bukóc: Gabonát kéregethet: Varanóig és a Csereháton. Bort: Barkó (Brekov), Vinna, Pálfalva, Kelecsény helységekben és filiáiban. Zabot, gidát: Makovicán, Magurántúl, egészen Varanóig, Havajig és Olyka-Sztropkóig. A vászon kvesztálására négy területet különítettek el. 1. Cserehát, 2. Szepesség, Magurántúl, Csircs, Bártfától a Tárca folyóig. 3. Eperjes és Hanusfalva környéke. 4. Makovica, Topolya, Sztropkó környéke, Hanusfalváig.

2 ' A legrészletesebb felosztást 1791-ből találtuk, - a kvesztára kijelölt területet közel kétszáz helynév precizírozza. Vö.: Függelék a), b). Az alamizsnagyűjtés interetnikus vonatkozásait jól szemléltetik a krasznibrodi monostor 1770-es kvesztálásának eredményei. 1770-ben a krasznibrodi szerzetesek 102 helységben kvesztáltak. A kéregetés, gyűjtés céljából felkeresett helységek többsége Zemplén megyében volt, de Borsod és Szabolcs megyébe is eljutottak. Borsodban: Ernőd, Nyék, Görömböly, Miskolc, Mályi, Mezőkövesd, Keresztes-Püspöki, Szent-István, SajóSzeged, Sajó-Petri, Felső-Zsolca, Hejő-Keresztúr, Nyarad, Sajó-Lád, Tárd, Szabolcsban: Kisfalu, Polgár, Buly, Vencsellő, Balsa, Szabolcs, Gáva, Eszlár helységek voltak kvesztára kijelölve. A felsorolt borsodi és szabolcsi településeken több-kevesebb számban élt görögkatolikus lakosság is, amelynek számottevő része ukrán (ruszin)-magyar kétnyelvűség állapotában élt.

22 Gyűjtöttek: 147 pozsonyi mérő zabot, 218 pozsonyi mérő búzát, rozsot, 49 vödör bort, 219 bárányt, kecskegidat, 862 tojást. Az összeírásból az is kivehető, hogy zabot, bárányt, kecskét és tojást Zemplén megye északi részein, búzát, rozsot Borsodban és Szabolcsban kaptak, bort pedig Hegyalján és néhány Borsod megyei helységben. Ez utóbbiakban a hegyaljai településekhez viszonyítva nem is keveset. Ernődön öt és fél vederrel, Görömbölyön 6, Miskolcon 3, Mályiban 4 1/4, Nyéken 5 1/2 vödörrel.

23 19. Zaklinszkij K., 1965. 47. 20. Kinah H., 1927. 578. 21. Udvari I., 1984a. 31-33; Udvari

I., 1986. Kvesztára vonatkozó helynévi adatok. Névtani Értesítő 10. (sajtó alatt). 22. Veres L., 1978-1979; Veres L., 1984; Udvari

I., 1984b. 143-144.; Udvari

I., 1985. 23. Hajdúdorogi Püspökségi Levéltár. 1700-1800. évi anyagok. Jelezetlen. 48