A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - UDVARI István: Kvesztára vonatkozó XVIII. századi zempléni adatok

képet nyújt a hajdan volt krasznobrodi leányvásárról és búcsúkról, a monostorban egykor folyt oktató és nevelő munkáról; a monostornak a folklórban és szépirodalomban való tükröződésének áttekintésén túl, több a kárpátukrán művelődés- és irodalomtörténet által számon tartott személynek (Suhajda M., Tarkovics G., Duhnovics A. stb.) a monostorhoz fűződő kapcsolatairól is ír. A történeti forrásokban 1603-ban feltűnő, s az első világháború első esztendejében, a Bruszilov-offenzíva idején elpusztult monostor történetéről írott fejezetben a szerző lényegében azokra a forrásokra támaszkodik, amelyeket az Adalékok Zemplén vármegye történetéhez c. helytörténeti folyóirat munkatársa a múlt században már kiaknázott.

9 Egyházi, rendi források alapján Borovszky: Zemplén vármegye monográfiája és nyomában több más szerző is egészen a XIV. századig vezeti vissza a monostor alapítását. Ezt Csorba Csaba szavaival csak legendának tekinthetjük, melynek semmi köze a történelmi valósághoz.

1 ° A romokban heverő volt kolostor-komplexum „turisztikai és társadalmi célokra történő részleges felújítását" megelőzendően, a Homonnai Járási Műemlékvédelmi Felügyelőség megbízásából a hajdani rendház területén 1976ban régészeti ásatások kezdődtek. Az ásatások fő tudományos célkitűzése az volt, hogy egyértelműen megerősítsék vagy megcáfolják a monostor XIV. századi keletkezéséről kialakult nézeteket. Az ásatások eredményeiről közzétett jelentésből kiderül, és annak Következtetések című fejezete külön is kiemeli: a krasznibrodi monostor XIV. századi keletkezéséről vallott felfogást régészeti leletek nem támasztják alá, ilyenek csak a XVII. századból kerültek elő — a kolostor korai keletkezéséről vallott hipotézisek megalapozatlanok.

1 l Visszakanyarodva a kvesztához: a két zempléni monostor kvesztálási mechanizmusát legapróbb részleteiben nem, de főbb mozzanataiban rekonstruálni tudjuk. Ismerjük, hol, mit kvesztáltak, szórványos adataink vannak a gyűjtések eredményéről is. Kezdetben a monostorok közvetlen környékén kéregettek. A szabolcsi, máriapócsi rendház felállítása ellen az egri püspök többek között azért is tiltakozott, mivel a „közel Nyírbátorban lakó minoriták, továbbá a ferencesrendiek és trinitáriusok is eléggé igénybe veszik a nép áldozatkészségét".

12 Építkezés, renoválás, iskolaállítás stb. esetén messze vidékeken is kéregettek a szerzetesek, akiket minden esetben szabályos megbízólevéllel láttak el. Borsodi, zempléni vonatkozása is van az általunk ismert első ilyen dokumentumnak. A miszticei monostor házfőnöke 1687-ben egyebek mellett tudtul adja, hogy a munkácsi kurucok feldúlták a kolostort, amelynek tetőzete tönkrement, beázik; mivel a monostor felújításához szükséges pénzösszeget nem tudja előteremteni, kéri, Szatmár, Kalló, Ónod, Tokaj, Debrecen és Patak „igazhitű (pravoszláv) görögkatolikus" valláson lévő jó embereit, hogy adakozzanak.

12a- A felsorolt helységekben görögök és rácok alkothatták az „igazhitű (pravoszláv) görögkatolikusok" zömét;

13 Patak, Ónod, Szatmár, 9. Sztavrovszky Gy., 1896. Vö.; Csorba Cs., 1978-1979. 114-118. 10. Csorba Cs., 1978-1979. 115. 11. Oleksza L., 1982. 613-640. 623. 12. Borovszky S., 1900. 351. 12a. A miszticei igumen két szerzetest küld Szatmár, Kalló, Ónod, Debrecen, Patak, Tokaj helységekbe, hogy ott könyöradományokat gyűjtsenek. MTA Kézirattár Hodinka Antal hagyatéka. Ruszinokra vonatkozó eredeti iratok, okmányok. MS 4818-4819. 13. Dobrossy I., 1984. 159-169; Sasvári L., 1984. 147-158. További bibliográfiai adatokat ld. a két idézett tanulmányban. 46