A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

RÉGÉSZET - L.WOLF Mária–SIMÁN Katalin: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentése 1984-ben

Korlát-Ravaszlyuktető Folytattuk az 1983-ban megkezdett ásatást a középső őskőkori nyíltszíni bányában és műhelyben. Az 1983. év tavaszán végzett geofizikai felmérések alapján két kutatóárokkal megpróbáltuk meghatározni a szálkőzet kiterjedését - eredménytelenül. Az ásatás során az előző évi kutatóárkokban folytattuk a mélyítést. Az előkerült leletanyag alapján úgy tűnik, két kitermelési korszakot lehet elkülöníteni, rétegtanilag azonban mindeddig nem sikerült az anyagot szétválasztani. Viszonylag nagy mennyiségű faszenet gyűjtöttünk a szelvényekben. Simán Katalin Korlát-Ravaszlyuktető Az ásatással egyidejűleg feltérképeztük a hegy déli oldalának őskori településnyomait. A Korlátra vezető útról induló földút mentén, valamint a domb déli lejtőin mindenhol neolitikus anyagot találtunk, jellegtelen durva kerámiával, a kőanyag alapján feltehetően középső vagy késő neolitikus időszakból. Ettől északkeletre, az ásatástól nyugatra a felszínen nagy mennyiségű paleolit szórvány anyag (szakócák, kaparok, szilánkok) került elő. A Ravaszlyuktető legmagasabb pontja alatti szántón felső paleolit jellegű anyagot találtunk. Az utóbbi két lelőhelyen, illetve az ásatás közvetlen környezetében neolit anyagot egyáltalán nem találtunk. T. Biró Katalin-Simán Katalin Mád-Kakashegy 1984 októberében obszidián minta gyűjtése közben a Kakashegy nyugati oldalában kovakitermelő helyre bukkantunk. A kitermelésről, illetve a helyi feldolgozásról nagyméretű magkövek és számos szilánk tanúskodik. Ugyanekkor találtunk egy darab szakócatöredéket, amely helyidegen limnokvarcitból készült, és amelyet a Bábonyi körbe illeszthetünk be. T. Biró Katalin-Simán Katalin Mezőcsát-Csicske 1984 szeptemberében dr. Táboros Sándor mezőcsáti tanártól írásbeli bejelentés érkezett a miskolci Herman Ottó Múzeumba, hogy Mezőcsáton, a Csicske-dűlőben régészeti leletanyag került elő, többek között egy nagyméretű, ábrázolással díszített kő is. A helyszíni szemle során megállapítottuk, hogy a levélben említett kő egy ovális alakú, 140X50X30 cm nagyságú, orans pózban lévő emberalakkal díszített féldombormű. Ugyanitt egy kissé kiemelkedő dombon vegyes őskori és Árpád-kori lelőhelyet is találtunk, kb. 100X100 méteres területen. A lelőhely nyugati oldalán több, az eke által megbolygatott sírt is észleltünk. A féldomborművel díszített követ beszállítottuk a múzeumba. A területen 1984-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Geofizikai Tanszéke magnetométeres méréseket végzett, különös tekintettel arra a részére, ahol a sírok előkerültek, ugyanis közelükben több kőtörmelék, habarcs és paticsdarab arra utal, hogy egy templom is állhatott itt. S. Koós Judit-Révész László—L. Wolf Mária 350