A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)
RÉGÉSZET - L.WOLF Mária–SIMÁN Katalin: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentése 1984-ben
Mezőkövesd- Vajda utca A miskolci TIGÁZ Vállalat vezetőségének bejelentése szerint Mezőkövesd határában, a Budapest felé vezető főút mellett a 133-as kilométerkőnél csővezeték fektetése során edénytöredékek kerültek elő. Ugyanitt, a Matyó Mgtsz gépjavító állomásának építése során 1974-ben B. Hellebrandt Magdolna végzett leletmentést. Akkor egy avar sír került elő (HOM Rég-Ad.: 1058-1974.). Most e lelőhelytől kb. 600 méterre északra a szántóföldön edénytöredékeket, állatcsontokat találtunk. A belső peremdíszes, hullámvonalas töredékeket a IX—X. századra datálhatjuk. Leletmentő ásatással megkíséreltünk további adatokat nyerni az érdekesnek ígérkező telepről, de sajnos eredménytelenül. A hajdani objektumokat részben a talajerózió, részben az intenzív földmunkák teljesen megsemmisítették. A második ásónyomnál mélyebben edénytöredékeket sehol sem találtunk. A felszíni leletek arra elégségesek, hogy itt egy mára már elpusztult IX—X. századi település helyét lokalizáljuk. Révész László Miskolc-Kánástető 1984 októberében leletmentő ásatást folytattunk a helyszínen, amelynek során tisztáztuk a lelőhely rétegsorát. A régészeti leletek az interglaciális talaj felett második interstadiális talaj képződményhez kötődnek. Koruk a mai pleisztocén kronológia szerint a Brorup interstadiális. Ringer Árpád Miskolc-Kiskőbáhya, Nagy-Ágazat 1984 augusztusában leletmentő ásatást folytattunk a területen. 16 m 2-t tártunk fel. A munka során 286 db kovaszilánk és 8 db típusos eszköz került elő. A leletek tipológiailag alsó paleolit jellegűek. A paleolitok három szintben — a lösz alján, a kavicsrétegben és a fosszilis talajban — feküdtek. Ringer Árpád Misko le -Szép-hegy Miskolctól északra, a Szép-hegy és a Bábonyibérc találkozásánál egy kis dombháton felső paleolitikus anyagot gyűjtöttünk. A nyersanyag túlnyomó többsége avasi limnokvarcit, emellett megtalálható kisebb mennyiségben a Tatár-árki üveges kvarcporfír, és az Észak-Magyarországon csak az aurignaci kultúrára jellemző kékesszürke, fehér patinás kova.(Ltsz.:85. 19. 1-30.) Simán Katalin Nyékládháza 3. sz. Kavicsbánya A nyékládházi Kavicsbánya Vállalattól bejelentés érkezett, hogy a 3. sz. bánya területén, a Debreceni tó mellett földhordás közben csontokat és cserepeket találtak. A leletmentés során megállapítottuk, hogy a markoló egy szakáiháti település, valamint egy császárkori germán temető egy részét pusztította el. A temetkezés csontvázas, urnás és szórthamvas, ez utóbbiban rendkívül érdekes, négyszögletes, áttört bronz övdíszeket, négyszögletes szíjszorító lemezzel ellátott, trapéz alakú csatot, valamint egy hármas tagolású szíjelosztó lemezt találtunk. S. Koós Judit