A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BALÁZS Géza: Égetett szeszes italok készítése és fogyasztása a Közép-Tisza vidéken

3. kép. A tiszadorogmai szeszfőzde cefretárolója (Balázs Géza felv.) mán „Különös házasság"-ában is találkozhatunk, ahol Horváth Mihály uram az úri rend számára készít jó üzleti fogással rozsólist. A rozsólis századunk elején végleg kiment a divatból, helyét más likőrök, gyógy pálinkák foglalták el. Burgonyapálinkát (krumpliszesz, kolompérpálinka) először 1769-ben főztek Ma­gyarországon; gróf Lázár János jelentette be az Első Erdélyi Földművelő Egyesületben. 11 Ugyanott 1771-ben Frivaldszky János természettudós kukoricából készült pálinkát mu­tatott be. 12 3. Az égetett szeszes italok készítésének házi és ipari gyakorlata már a korai idők­ben szétválik. A serfőzők céhei kezdtek el a legkorábban — már a XV. században — foglalkozni az égettbor készítéssel. Az első magyarországi lepárlókészülék rajza is egy sernevelőház ábrájáji maradt ránk. Comenius közli ezt Orbis pictusában. Erdélyben a XVI. századtól beszélhetünk önálló pálinkafőző mesterségről. Később a pálinkafőzők az alap­anyagok kapcsolata révén az ecetfőzőkkel társultak. A XVIII. század végén némi tőke is kezdett beáramolni ebbe a szakmába: állandó bérlők, manufaktúrák, s az 1790-es évektől szeszgyárak alakultak. Emellett azonban mindig megvolt a paraszti, népi főzés is. 1848-ig földesúri jog, jövedelemforrás volt a pálinkafőzés és -forgalmazás. 1849 után bevezetik a mennyiség utáni pálinkaadót, amely véget vet a földesurak egyeduralmának. A házi főzés elterjedésé­nek, gyakorlatának az első világháborúig nem volt akadálya. Sok magyar falu képéhez hozzátartozott a pálinkafőző-kunyhó. Az első világháborúban begyűjtötték a réz üstöket. Az 1920. IV. te. a magánvállalkozások intézményesítését szorgalmazta, s ennek következ­tében a községi főzdék létrehozását sürgette. 1924—26 között szerelték föl a főzdékben a szeszmérő gépeket. Az egyéni főzés többé nem volt megengedve. 1952-ben rendelet vezeti be a „feles főzést", amelyet 1970-től a bérfőzés vált fel. Mivel a hetvenes években a magasabb szeszfőzési díjak miatt sok helyütt elrohadt a gyümölcs a fák alatt, ezért ol­csóbb bérfőzési díjjal, újabb szeszfőzdék üzembe állításával, valamint 1982-től magán­11. Kárpáti E., 1979. 79. További adatokat sorol: Kosa L., 1980. 44-45. 12. CsetriE., 1965. 1521-1526. 276

Next

/
Thumbnails
Contents