A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - KAVECSÁNSZKI Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete

toraljaújhelyi levéltárban megtaláltam azt a térképanyagot, melynek alapján a múltat és a jelent is nyomon lehet követni és tanulmányozni lehet a településszerkezetet, a telkek felbontását (4-5. kép). A telkek funkcionálisan két nagy részre oszthatók: udvarra (Hof) és a kertre (Garten). A lakó- és gazdasági udvar ritkán válik el egymástól, de léckerítéssel való leválasztása gyakori. Ez elsősorban Károlyfalvára jellemző (Rákóczi u. 49. és 39.). Ezeknél a kerteknél azonban utcai kerítés nincs. Károlyfalva és Hercegkút esetében a gazdasági udvart és a kertet a csűrök a telkeken keresztbe állva elválasztották egymástól. Erre még ma is találtam példákat Károlyfalván (Rákóczi u. 51. és Petőfi u.). A térképmásolaton (4-5. kép) látható, hogy a csűrök a telkek határán összeértek és így szinte védelmi jelleggel zárták körül a falut. A legáltalánosabb a 3—4 egységből álló összeépítés, de a térképen megfigyelhető 8—9 csűr együttes építészeti megjelenése is. Hercegkúton mindez ma is megfigyelhető, szinte minden lakótelken megtalálható a csűr (8. kép). Rátkán a csűrök elhelyezkedése másképpen alakult mint a másik két faluban. Főleg a falu elején, (Kossuth u.) az erdőtelkes településnek megfelelően, a csűrök a gazdasági udvar, ül. az egész telek végén, határán álltak és lezárták azt. A csűr mögött a dűlőút és a szántóföldek találhatók. A learatott gabonát és a begyűjtött szénát közvetlenül a csűrbe szállították a földekről. Mendöl Tibor a csűrök összeépítését, Ül. a falu ilyen módon való lezárását, valamint ennek elterjedését a német betelepüléssel hozza kapcsolatba és a Dunántúl jellegzetes faluformájának tartja.

11 A csűrök ilyen formában való összeépítése valóban jellemző a német építkezésre, de csak egyes területekre, elsősorban Sachsen vehető figyelembe ebben a tekintetben. Eicha bei Rómlind (Türingia) Reihendorf településszerkezete és a csűrök telepítése pl. kísértetiesen egyezik a Károly fal vár ól készített térképpel.

12 Vitára ad azonban okot, hogy ez a településforma más területeken is kialakult pl. Hejcén (Zemplén megye), tehát mégsem teljesen német hatás.

13 A települések egyes telkeit általában kerítések határolják. Igen gyakori azonban, hogy a telkek homlokvonalán nincs kerítés. Erre több példát találtam Rátkán és Károlyfalván is. Külön kell szólni a Rátkán található kőkerítésekről, melyek igen esztétikusan zárják le a lakótelket az utca felőli oldalon. Építészeti megjelenésük súlyos és határozott (9. kép). Gyakori az egyszerű kőkerítés, melyben szabálytalan alakú köveket raktak egymásra. Kötőanyaguk mész volt. A kő—fa— tégla együttes alkalmazása a kerítéseknél, az építők kiváló esztétikai ízléséről tanúskodik. A telkek beépítettsége az adott réteg társadalmi, vagyoni helyzetétől függött. Az 1869. XII. 21-én készült felmérésekből készített összegzés képet ad arról, hogy milyen arányban jelentek meg a melléképületek a telkeken. Rátka: 85 lakóházat jegyeztek fel. Melléképület csupán 5, csűr pedig 13 lakásnál hiányzik. Hercegkút: \A1 lakóházat mértek fel, ebből 9 háznál nincs melléképület (lelkész, jegyző, csizmadia stb. esetében). 18 esetben nem jelölik a csűrt. A legszegényebb cselédek házánál szintén nem volt csűr és más melléképület sem. 11. MendőlT., 1963.243-344. 12. Torsten G., 1977. 8. 13. Juhász Á., 1977. 109-110. 251