A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - KAVECSÁNSZKI Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete

2. kép. Rátka a II. katonai felmérés 3. kép. Károly falva a II. katonai felmérés idején idején (1829-1866) Bp. Hdt. Múzeum (1829-1866) Bp. Hdt. Múzeum A XVIII. sz. elején Németország egyes részein, de főleg Baden-Württenberg tartományában a lakosság számának nagyarányú növekedése elszegényedéshez vezetett és ezért sokan indultak vándorútra munkát és új hazát keresni. A hagyomány szerint és a kutatások alapján is megállapítható, hogy a három falu telepesei Badenből, a Fekete Erdőből (Schwarzwald) jöttek, feltehetően Schiltach és Lehengericht vidékéről.

8 E tájra jellemző neveket lehet találni, ilyenek: Hermli, Progli, Merli, Kerli, Matesz. A távoli német tájak emlékét őrzik a dűlő nevek is pl.: Hübel-dűlő, Hin-ésUm- dűlők Károlyfalván. Mindezt a falu öregjei is így tudják. Károlyfalván Lauber József Rákóczi u. 67. sz., valamint Burger Ignác tudomása szerint 16 család jött és később három visszament. Balassa Iván is 16 családot említ. 1785-ben újabb 29 család települt ide. A családok 15 hold földet kaptak és kaszálót. Ez több volt mint amit Hercegkút és Rátka telepesei kaptak és ez kezdeti előnyhöz és jobb módhoz vezetett. Ugyancsak Balassa említi, hogy Károly falva lakói valószínűleg 1752-ben települtek át Hercegkútról a jobb életfeltételek miatt. A német telepesek jól értettek a szőlőműveléshez. Akárolyfalviak mint vincellérek is dolgoztak a környéken.

9 A hercegkútiak télen az erdőben dolgoztak, nyáron elszegődtek részes aratónak. A rátkaiak országos hírű dohányt termesztettek.

10 A legjellegzetesebb német családnevek ma is megtalálhatók. Ilyenek: Stumf, Lauber, Hauser, Burger, Frei stb. Település képe - Telek. A Zempléni-hegység rendkívül tagolt térszíni formái jelentős mértékben meghatározzák a falvak, települések szerkezetét. A hegység belsejében a domborzati viszonyok miatt a települések terjeszkedési lehetősége erősen behatárolt, rendszerint egy-egy patak vagy út vonalát követi és egyetlen utcából áll. A Hernád völgyében és a Hegyköz belső medencéjében a többutcás megjelenés a jellemző. Morfológiai szempontból Rátka, Hercegkút és Károlyfalva egyaránt a soros utcás, szalagtelkes települési formába sorolható. Az itt közölt katonai felmérések térképanyaga és az úrbéri 8. Lengyel I, 1969. 234-240. 9. Balassa!, 1959.45. 10. Fényes E., 1844.410. 247