A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - KAVECSÁNSZKI Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete

tubtoUinULMk /KAUSDOl*/ TRA.ucroN^ALVA/nj»cesKÚT/ "'— a 4. kép. Hercegkút úrbéri szabályozás 5. kép. Károly falva határának rendezés utáni előtti térképe (1871) térképe (1879. IX. 12.) szabályozás térképei ezt kellőképpen dokumentálják, bár meg kell jegyezni, hogy Rátka I. katonai felmérésénél a faluszerkezet meglehetősen ,,rendezettlen" és csak a II., III. katonai felmérésnél rögzített faluszerkezet a soros utcás (2-3. kép). A soros utcás, szalagtelkes települési forma jellemzője, hogy a telkek keskenyek és sorban egymás mellett egy üt, vagy patak mellett helyezkednek el. Jellemzője még, hogy a belső és a külső telek szoros egységet alkot egymással. A lakótelekhez közvetlenül kapcsolódik a szántóföld, rét vagy erdő. Hercegkút és Károlyfalva a megtelepedés időszakában irtványtelepülések voltak. Csak részben őrizték meg eredeti településformájukat, az erdótelkes sorfalu jellemző vonásait. A falvak településének vizsgálatánál, a sajátosságok megállapításánál elkerülhetetlen a belső telek vizsgálata. A telkek mint a nagy egész sejtjei adták a település jellegzetes összképét. Károlyfalva és Hercegkút települési jellemvonásait mélyebben lehet vizsgálni az itt közölt térképmásolatok (4—5. kép) és a helyszíni felmérések alapján, amelyeket folyamatosan bemutatok. A lakóházak rövid, 4-6 m-es homlokzatukkal közvetlenül az utcára néznek és a házakat az utcától 1,7-3 m-es előkert (Vorgarten) választja el. A lakóházak telepítése, Ül. a beépítési mód szinte kizárólagosan oldalhatáron álló. Mögöttük helyezkednek el a legfontosabb gazdasági építmények (Wirtschaftsgebáude): a kamra (Kammer), az istálló (Stall), a szín (Lagerungstraum), a csűr (Scheune). Ezekkel ellentétes oldalra 248