A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - KAVECSÁNSZKI Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete

/. kép. Német települések a Tokaj-Hegyalján Mindhárom falu történelmében döntő jelentőségű a XVIII. sz. elején, az 1750-es években végrehajtott telepítés. A töröktől elpusztított Rátka helyén új falut építettek a betelepített németek, Hercegkút és Károlyfalva történelmét pedig a telepesek megérkezésétől lehet számítani, hiszen a falvak helyét jórészt erdőből kellett kiirtani. A magyarországi német telepítésnek több oka is volt. A XVIII. sz. elején 1711-ben, a Rákóczi szabadságharc bukása után a hatalmas birtokokat az egész országban a Habsburg-ház hűséges nagyobbrészt osztrák, német kiszolgálói kapták meg. Az új birtokosok hozzákezdtek az elnéptelenedett területek betelepítéséhez, a szétzilált gazdaságok beindításához. Természetesen elsősorban Németországból hoztak parasztokat (Bauern) vagy obsitos katonákat (ausgedinte Soldaten), akiket jobban ismertek és akiknek munkájában jobban megbíztak. A telepítést (Kolonisation) az egyház is támogatta, mert a német parasztok egy része katolikus volt és ez kedvezett a katolicizmus erősítésének. A telepítések részben állami, részben magán kezdeményezésűek voltak. A Tokaj-Hegyalján a XVIII. sz.-ban három telepítési hullám ismert, melyet a betelepítés térképén jól nyomon lehet követni.

5 A Rákóczi-család birtokait az osztrák Trautson herceg kapta. Rátka, Károlyfalva és Hercegkút telepítése a herceg magánjellegű kezdeményezése volt az 1750-1754-es években.

6 (1. kép). A gazdasági okok mellett a telepítések politikai oka volt, hogy az országban tovább növekedett a német nemzetiségi területek száma, ez a Habsburg-ház helyzetét szilárdította. A németek vándorlásának (Wanderschaft) németországi okai is voltak.

7 5. Balossal., 1975. 72-80. 6. Balassa l, 1975. 67-68-70. 1.Balassa!., 1975. 69.;Lengyel

I., 1969.234-240. 246