A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - PÁLL István: Történeti adatok a Taktaköz népi építkezéséhez

építményt. Majdmindegyik községben felbecsültek néhány pelyvás vagy polyvás színt (Prügyön „nádból polyvás ól"-at), s Tiszaladányban még egy-egy culápra épült kaskötő és faragó színt is összeírtak, de ezek már nem voltak olyan általánosak, mint az előbbiek. A telekhez hozzátartozott még az azt körbefogó kerítés is, bár erről szintén kevés adattal rendelkezünk. Prügyön 20 helyen írtak össze palánk- vagy deszkakerítést, melyek hossza 4 és 22 öl között volt, s valószínűleg az utcai részen kerítették a portát. A telek egyéb (nád- és sövény-) kerítését bizonyára nem tartották érdemesnek a biztosításra, mert nem valószínű, hogy másutt nem kerítették volna be az udvart (a megye egyéb területeiről származó adataink erre engednek következtetni). Ugyanitt Patay Lajos szérűskertjét 135 öles deszkakerítés fogta körül, míg „más deszka kerítés a' belső Kert kerül" 73 ölet . tett ki.

19 Közösségi épületek. A közösség tulajdonában lévő épületek közül a legfontosabb a „Helység Háza" volt. Prügyön erre egy 9 és 1/2 öl hosszú, gyékénnyel fedett épület szolgált. Hasonló volt a taktakenézi helységháza is, csak 1/2 öllel hosszabb és a duplájára (200 frt-ra) becsülték. Ezen kívül volt még a helységek birtokában pásztorház (Bájon, Taktakenézen és Tiszaladányban — utóbbi helyen ez egy 7 és 1/2 öles nádfedeles épület volt), csődöristálló és bikaól (Báj) is. Prügyön egy 5 és 1/2 öles, nádfedeles istállót és egy 33 öl hosszú, deszkából készült nádtetős ,,akoly"-t birtokolt a helység. Mint községi alkalmazottnak, a nótáriusnak is a közösség adott épületeket. Tiszaladányban a „Nótárius kvártély "-hoz egy 10 öles nádfedeles ház, egy 5 öles szintén nádas kamara, két 6 öles nádtetős istálló, egy culápon álló, nádas juhszín és egy sertésóllal egybeépített „patsitos szekérszín" tartozott. A földesurak tulajdonában lévő, de közösségi célokat is szolgáló épületek közül elsőnek a szárazmalmokat említhetjük. Bájon és Taktakenézen 2—2, Csobajon 3 malmot írtak össze (az utóbbi helyen Bártzy Anna asszonynak még az összeírás évében — 1843ban — leégett a falu közepén álló egyik malma). A hét malom közül négyet náddal, kettőt zsindellyel és egyet gyékénnyel fedtek. Egy-egy malom értéke 1000 frt körül volt. Drevenyák Ferenc taktakenézi malmait a következőképpen írták le: „Két Száraz Malom nádal fedet, czulápostol, szarufástol, és deszka malom házal" 200 frt becsértékkel.

20 Prügyön Sindely Józsefnek egy olajütő volt a birtokában. A „6 1/2 ölles olaj ütő sajtó masinájával tetejével" 100 forintot ért.

2 * A kovácsműhelyek közül a Patay Józsefé Bájon egy 9X3 öles, gyékénnyel fedett épület, a Patay Lajosé pedig Prügyön egy .4X3 öl alapterületű, zsúpfedeles építmény volt. Bájon és Prügyön egy-egy kisméretű és kis értékű mészárszék, s ugyanezeken a helyeken egy-egy kocsma is állt a lakosság szolgálatában. Bájon valóságos „épületkomplexum" volt a Patay Józsefé: kocsma, pálinkaház és sőreól is volt a 24 öl hosszú, 4 öl 3 sukk széles, zsindelytetős épületben. Prügyön és Csobajon haszonbérbe vették ki a kocsmákat. Prügyön Lihesán Márton a „közös árendális kortsmának" fele részét bérelte, míg Csobajon Morgenstein Izraelné mind a belső, mind a Szeles nevű kocsmát teljes egészében birtokolta. 19. SzSzmLt. IV. A. 19. 4. N° 385. 20. SzSzmLt. IV. A. 19. 10. N° 801. 21. SzSzmLt. IV. A. 19. 3. 16* 243