A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - PÁLL István: Történeti adatok a Taktaköz népi építkezéséhez

Prügy Taktakenéz Tiszaladány HHoyekeny í J nan I U

gyéb 1. kép. A tetőfedő anyagok aránya három taktaközi faluban (1843) Egy-egy terület természetes növénytakarójának mindig döntő jelentősége volt annak népi építkezésében. Természetes, hogy ez az állítás a Taktaköz esetében is igaz: Fényes Elek az összeírást közvetlenül megelőző években megjelent munkájában írja, hogy ,,a' Tisza mellékén, a' Taktaközben, mind legelő, mind rét szerfeletti bőséggel van, csak az á kár, hogy ezeket a' Tisza árjai, 's ennek kiszakadó erei gyakran elborítják."

8 Az ártér begyűjthető és építkezésre felhasználható termékei tehát szinte korlátozás nélkül álltak a lakosság rendelkezésére. A II. József-féle első katonai felmérés térképlapjai alapján feltételezhetjük, hogy a Tiszát kísérő szegélyerdők az építkezéshez szükséges famennyiség nagy részét biztosították, bár nem hagyható figyelmen kívül a közelben lévő tokaji kikötő sem, ahonnan a Máramarosból és Beregből leúsztatott fenyőgerendákat, léceket, zsindelyt szerezhették be az azokat megfizetni tudók. E rövid bevezető után, az épületek taglalására térve, vegyük először a porta legjelentősebb épületét, a lakóházat. Lakóházak. A lakóépületek döntő többsége egyedül állt, melléképületek nélkül. Az olyan lakóházak aránya, melyekhez valamilyen gazdasági épületet kapcsoltak (istállót, ólat, színt, kamarát), 7% körül mozgott a települések többségében. A két szélső érték 2,3% (Taktakenéz) és 17% (Tardos). Az épületek méretei közül csak a hosszúságot adták meg 4 településen (Bájról és Csobajról hiányoznak ezek az adatok). Eszerint az adózó népesség lakóépületeinek átlagos hossza 6,3—7,1 öl között mozgott (1 öl = 1,89 méter), míg a nemeseknél az értékelhető adatok szerint 8,4 öl (Prügy) és 9,7 öl (Taktakenéz) volt az átlag. Az épületek szélességét csupán a nemesi tulajdonú lakóházaknál (kertészház, bacsóház, béresház, tiszti lakás, molnárház stb.) adták meg. Ezek átlagos szélessége 3 és 1/2 öl körül mozgott. A földbirtokosok kastélyait ebbe nem vettük bele, hiszen megjelenésükben kitűntek azok közül: Baji Patay Lajos prügyi kúriája 16X7 öles, Patay József baji kastélya pedig 15X10 és 1/2 öl alapterületű volt; Drevenyák Ferenc táblabíró taktakenézi kastélyát 14X7 ölesre építették. A lakóházak falának anyagáról igen kevés információval rendelkezünk. Ez nem is csoda, hiszen az összeírás során csupán az éghető anyagokat kellett számba venni, amibe a 8. Fényes K, 1836-40. IV. 211. 238