A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - MIZSER Lajos: Cserépfalu XVI-XVII. századi vezetéknevei

4. táblázat A származás helyére XVI század XVII . század összesen utaló vezetéknevek szám % szám % szám % Népnevek 5 10,20 8 27,58 13 16,25 Puszta helységnév 5 10,20 1 3,44 7 8,75 Nagyobb tájegység neve, megyenév + -i képző 4 8,16 1 3,44 5 6,25 Helységnév + -i képző 32 65,30 19 65,51 52 65,00 A falu valamely részén lakó, vagy onnan számazó 3 6,12 3 3,75 49 99,98 29 99,97 80 100,00 5. táblázat Foglalkozást, tisztséget XVI. század XVII. század összesen jelentő vezetéknevek szám % szám % szám % A foglalkozás, vagy a tisztség megnevezése 41 75,92 20 80,00 60 76,92 A foglalkozás eszköze 6 11,11 3 12,00 9 11,53 A foglalkozás terméke 7 12,96 2 8,00 9 11,53 54 99,99 •25 100,00 78 99,98 6. táblázat Egyéni tulajdonságon XVI. század XVII. század összesen alapuló vezetéknevek szám % szám % szám % Testi tulajdonságra utaló vezetéknevek 9 60,00 8 66,66 17 62,96 Lelki tulajdonságra utaló vezetéknevek 4 26,66 4 33,33 8 29,62 Egyéb tulajdonságra utaló vezetéknevek 2 13,33 _ 2 7,40 15 99,99 12 99,99 27 99,98 Következtetések. 1. A nevek nyelvi megformáltsága. Az eredeti szófaj szerint a XVI. században 107 (67,62%) főnév, 51 (32,27%); a XVII-ben: 65 (67,70%) főnév, 31 (32,29%) melléknév. A százalékban való eltérés nagyon csekély. Ha azonban azt nézzük, hogy melyik név alakult tulajdonnévből (képzéssel, rövidüléssel), illetőleg közszóból, az arány a következő: a XVI. században: 83 (52,53%) tulajdonnévből, 75 (47,46%) köz231