A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - GYÁRFÁS Ágnes: Bárány Péter, egy elfelejtett literátor a felvilágosodás korából

Ettől kezdve Bárány Péter kézirata elkallódott; elveszettnek hitte az irodalmi köztudat.

1 5 Maga Erdélyi János sem tér ki soha hatalmas életművében a Pszichológia tartalmára, de Bárány Péter nevét a magyar filozófiai irodalom történetét megírandó anyaggyűjtésben-számon tartja.

16 1875-ben Behyna Gyula Kant magyar bölcseletünkre gyakorolt hatásáról írt cikksorozatában

17 már nem is említi. A díjátadás és az elveszett mű alapján tartja számon Bárányt a magyar lexikonok egy része, a kor összefoglaló könyvészete és a tanulmányok tekintélyes sora.

18 Tudomásunk szerint híven Kant szellemét tükröző tudományos alkotást nem tud felmutatni irodalmunk.

19 Ezt a tényt 1954-ben Mátrai László összegzi.

20 Bárány munkája, mivel elveszett, hatástalán maradt, tehát késői előkerülése sem cáfolja meg az összegzést, esetleg kiegészítheti. Még mindig hátra van annak a kérdésnek a tisztázása, hogy milyen úton módon jutott a Tiszta ész kritikája birtokába,

21 ki hívta fel rá a figyelmét, ki magyarázta meg a 26 éves ifjúnak a kanti gondolatok lényegét? A felvilágosodás korában volt a magyar értelmiségnek egy rétege, akik az eddig ismert szellemi irányokon túl, illetve azok mellett Kant hívei voltak és tudományos megítélés szempontjából Európa vezető szelleméhez csatlakoztak. Hogy Kant röpiratát a felvilágosodásról ismerték, az köztudott

2 2 ennek hatása sem maradt el, a magyar értelmiség sokarcú szellemi élete, társaságokba való tömörülése, vitakészsége, az európai változatok több esetben történő bölcs megítélése a szellemnek kanti értelemben vett nagykorúsága mellett szól. Erre gondolt már Horkay László is

23 bár kimutatni csak az ellenhatásokat tudta.

24 Meglepő, hogy bár dokumentative egyetlen adat sem szólt amellett, hogy Kantnak híve, netán követői lennének hazánkban, de 1792-ben már hírül adja a Magyar Kurir, hogy Rozgonyi József losonci professzor a „Tiszta okosság vizsgálása ellen könyvet ír".

2 5 Maguk az egyetemen oktató paptanárok sem nézik jó szemmel a felvilágosodás ellen agitáló Szerdahelyi György tevékenységét, s II. József népszerűségét emeli köreikben, midőn 1784-ben elteszi az egyetemről. S így már szinte törvényszerű, hogy Kant filozófiájának egyértelmű kivonását az oktatásból neki tulajdonítják.

26 Kant eszméinek kiszo15. Rá vonatkozó irodalom: Siposl.-né., 1967. 817-825. Pszichol. Tanúim. 10. kötet. 16. Erdélyi J.

t 1981. 802. 17.Behyna Gy., 1885. 5:40., 472-74., 5:40., 482-85., 5:42., 494-96. 18. Bárány Péterre vonatkozó legfontosabb irodalom: SzinnyeiJ., 1891. I. 553-554.; Vargha K.Windisch É. (szerk.); Kókay Gy., 1975.; Kókay Gy., 1970. 305-401.; Magyar Életrajzi Lexikon I.; SzendreyJ., 1910. V. Kis A., 1881. II. 105. Csorba Z., 1942. 160.; Váczy J., 1915.1.296-297.; WaldapfeíJ., 1957.; WaldapfelJ., 1935. 93. SimaiÖ., 1918. 1-2., 15-17.; CsaplárB., 1885. 296-314.; Komis Gy., 1907. 145-153.; KisJ., 1890.; Ballagi G., 1888.; Horkay L., 1911.; BerlászJ., 1981. 19. KosáryD., 1983. 356-357. 20.Mátrai L., 1977. 56-66.;Pukánszky B., 1924.294-303. 21. Kant, 7.1913. 22. Kant, I. 1922. 23. Horkay L., 1977.8-20. Horkay L., 197'4. 201-228. 24. Kosáry D., 1983. 504.;SzentpéteriL, 1935. 206. 25. Magyar Kurir 1792.97. 26. Kosáry D., 1983. 504. Szerdahelyi György Alajos a felvilágosodás ellen. Maradi és klerikális. 1784-től elteszik az egyetemről; a jezsuitákkal érez, s Kant eltiltását neki tulajdonítják. 189