A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - GYÁRFÁS Ágnes: Bárány Péter, egy elfelejtett literátor a felvilágosodás korából

rítására irányuló lényeges lépések tehát már az 1790-es évtized első két évében megtörténnek. Ami utána következik már csak a hatalom törvényereje vagy az ostobaság tobzódása.

27 Bárány Péter magát Kant követőjének vallja, s díjátvevő beszédében kifejti, hogy Kant ismerete nélkül nem tudta volna megírni a tanulmányt. Miután a kézirat előkerült és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kéz"attárában hozzáférhetővé vált az érdeklődő közel kétszáz éves késéssel elolvashatja Kant zellemében fogant anyanyelvünkön írt magyar pszichológiánkat.

2 8 A kézirat terjedelmes s a tapasztalati pszichológia minden területét felöleli. A tanulmányt latin—magyar és magyar—latin szószedet egészíti ki.

29 A szószedet szavainál utal arra, kitől tanulta a magyar megfelelőt, illetve ki alkotta a szót. így alakul.ki közvetlen szellemi környezete: Senyák Bernát a piarista felvilágosodás tudománybéli és anyanyelvi úttörője, Koppi Károly aki végtelennek tűnő humanizmusát mély bölcsességgel koronázta, Szüts István, aki korban közel állt Bárányhoz, s maga is írt empirikus pszichológiát, Dugonits András a matézis nyelvének magyarítója és maga Révai Miklós a felvilágosodás minden vonatkozásban egyik legaktívabb harcosa. A felsoroltak mind tanárai vagy tanulótársai Bárány Péternek. A szószedet azonban nem elégíti ki a kanti eszmekör fogalomrendszerének magyar megszólaltatásával kapcsolatos, annak minőségére, sőt mennyiségére is vonatkozó igényeinket. Lényegében tételről tételre kellene a bizonyító eljárást végigvezetni. így alakulna ki az első magyar kantiánus mű megítéléséhez szükséges világos filológiai háttér. Kanthoz való kapcsolódása mellett szól az alapvető szemléletmódja. Félreérthetetlen egyértelműséggel tartja távol magát minden metafizikától, mely szerinte az empíriától idegen. Vagy a józan ész természetes megfigyeléseire hagyatkozik vagy korának szigorúan vette tudományos kutatásai alapján elfogadott, s máig helytálló tételek talaján áll. így például utal arra, hogy a Föld keletkezésének elfogadható elméletéül a kanti kozmognómiát tartja. Jellemző rá a sokoldalú megközelítésmód, melyet dialektikus egységben vezet végig a művön, s esetenként a megtárgyalandó témán. így jár el az általa tárgyalt tudomány meghatározásánál a Bé-vezetésben. „A lélektudomány kétféle: jelenséges és okos (okoskodó). Itt csak a jelenségesről beszélünk. A Források: önön-esmérés, a többi emberek esmérése, az emberi nemzet történeti, a barmok természeti históriája (mert a természet Jcönnyebb utat nyit a barmokban való jelenségek szét-szedegetésére) a physiológia /a Lélek annyira egybe vagyon szűrve a testtel, hogy ezen tudomány nélkül a Lélektudományban semmire sem mehetünk. Azon Lélek-vizsgálók> akik ezt a lélektudományba segítségül nem vették .. . egyenetlen végzéseket tettek" (a 3. lapon) Ki kell emelnünk felfogásának materialista voltát, melyről később is hitet tesz egy allegorikus 27. Budai F. 1801. 28. Ezúttal is köszönöm Berlász Jenőnek és dr. Fülöpné Csanak Dórának, hogy hozzásegítettek a mű kézbevevéséhez. A kézirat a MTA Könyvtára kézirattárában található. Egyh. Bölcs 8° 10. sz. alatt. Címlapjának szövege: Jelenséges lélek=mény (Lélektudomány) írá: Bárány P., 1790.; A kézirat jó állapotban van; könyv formátumú. 277 számozott lapból áll. A címlap után a Bétsi Tudós Magyar Társasághoz írott ajánlása olvasható. A III. oldalon kezdi az Elöl-járó Beszéd-et, melyben kifejti, hogy metafizikától mentes tapasztalati lélektant írt. Római l-es lapjelzéssel kezdi a Bé-vezetést. 29. A Szó-szedete tanulmány a rá vonatkozó irodalommal együtt kézirat. Gy. Á. 1983. 190