A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FARKAS Péter: Kazinczy Ferenc episztolái

természeti törvénye járt az eszében: „Az ember szabadon gondolkodó, cselekvő lény, akinek erői progresszíven működnek: ezért a nyelvre van teremtve!" IRODALOM Bán I., 1976. Eszmék és stílusok. Irodalmi tanulmányok. Budapest Biró F., 1979. A felvilágosodáskori magyar irodalom értelmezéséhez. ItK. 83. Csetri L., 1974. A magyar nyelvújítás kora irodalomszemléletének nyelvfilozófiai alapjairól. Szauder J.-Tarnai A. (szerk.) Irodalom és felvilágosodás. 229-279. Budapest Czeizel J., é. n. Kazinczy Ferenc élete és működése. 1. köt. Budapest CzeizelJ., 1913. Kazinczy Ferenc epistolái. - ItK. 20. 16-49. Dóczy J., (szerk.) 1934. A magyar gazdasági irodalom elsó' századainak könyvészete (1501-1805). Budapest Dümmerth D., 1967. Kazinczy köre és az 1811/1812. évi országgyűlés. ItK. 71. Fenyő I., 1976. Az irodalom respublikájáért. Irodalomkritikai gondolkodásunk fejló'dése 1817-1830. Budapest Féja G., 1943. A felvilágosodástól a sötétedésig. A magyar irodalom története 1772-től 1867-ig. Budapest Fried I., 1979. A Vitkovics-jelenség. Problémák és utak a magyar klasszicizmusban. ItK. 60. Fried I., 1982. Kazinczy Ferenc neoklasszicista fordulata. ItK. 96. Gyulai P., 1914. Kazinczy Ferencz. Emlékbeszédek. I. 3-29. Budapest Herder, J. G. 1983. Értekezések és levelek. Budapest Horkay L., 1974. Kant első magyar követői. Szauder J.-Tarnai A. (szerk.), Irodalom és felvilágosodás. Budapest Horváth J., 1931. Kazinczy emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia ülése Kazinczy Ferenc halálának századik évfordulója alkalmából 1931. október 18-án. Budapest Kárpáti A., 1961. Kazinczy emlékezete (1913). Tegnaptól máig. Válogatott irodalmi tanulmányok. Budapest Kazinczy Ferenc összes munkái. 2. köt. Költemények II. Kiadja Abafi Lajos. Budapest é. n. Kazinczy Ferenc levelezése Berzsenyi Dániellel 1808-1831. Kiadta Kazinczy Gábor. Pest, 1860. Kazinczy Ferenc műveiből. Sajtó alá rendezte és bev. Váczy János Budapest, 1903. Négyesy L., 1931. Kazinczy pályája. Budapest Németh L., 1968. Kiadatlan tanulmányok. 1. köt. Budapest Orczy L., 1855. A bugaci csárdának tiszteletére. A magyar költészet kézikönyve a mohácsi vésztől a legújabb időig. Pest Pintér J., 1913. A magyar irodalom története Bessenyei György fellépésétől Kazinczy Ferenc haláláig (1772-1831). 2. köt. Budapest Z. Szabó L., 1984. Kazinczy Ferenc. Budapest Szerb A., 1958. A világirodalom története I—II. Budapest Szerb A., 1972. Magyar irodalomtörténet. Budapest Toldy F., 1859. Kazinczy Ferenc és kora. Pest eleme, ehhez nem férhet kétség: mert ezért művészet, sőt bizonyos tekintetben a legelső a művészetek sorában. A szépség, a sokféleség szisztémája az, ami a képzelet alkotásaiban és a cselekedetekben egyformán vonzó hatással van reánk; az illem, a méltóság, a szépség az élet bája, az erényre és minden derekasságra késztető vonzóerő. A jóra irányuló, de határozatlan hajlandóság csakhamar ellankad; a részvét, a jóakarat, a tettekre és változtatásokra törekvő mohó vágy nagyon könnyen eltéved, ha az értelem és a szépérzék nem ad formát a műnek, célt a pályafutásnak, méltóságot és tisztességtudást az életnek. Ahol ez történik, ahol a tökéletesség hatással van a szívre és műveli a lelket, ott igazi költészet van a régieknek és a szónak szoros értelmében." 185