A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FARKAS Péter: Kazinczy Ferenc episztolái

Az episztola befejező sorai Kazinczy erkölcsi felfogását közvetítik: Menj, nagy férfi, s példád tanítson bennünket Magunknál még inkább szeretni ügyünket. Az ügyszeretet hangoztatása mellett itt a nagy példa iránti rajongásra, a tekintély tiszteletre érdemes figyelni. „.. . a tekintélytisztelet neki egyik leggyökeresebb érzelmi szükséglete volt" . .. írta róla Horváth János.

7 2 Ugyancsak páros rímű tizenkettesekben, alexandrinokban írta Kazinczy a Gróf Komis Mihályhoz címzett költői levelet 1821. január 23-án. Művével valódi tanító költeményt küldött Kazinczy az ifjú grófnak. Alighanem maradéktalanul összefoglalta benne korábbi episztoláiban kifejtett etikai nézeteit. Tűrd a mit tűrni kell, s leljen fájdalmában Lelked vigasztalást s erőt önmagában. Igazán emberré csak azáltal leve, Amit a kettőtől ajándékul véve: Észt, mely oltogassa a szív vad égésit; Érzést, mely fenyítse az ész tévedésit. Kérd a szívtől, mit súg egy homályos szent hit, S derítsd fel elmédnek komolyképzelményit. E magatartási normák teljességgel tükrözik Kazinczy filozófiai rendszerét is. Tetten érhető ebben az episztolában az a Kazinczy, aki nem azért olvas filozófiai műveket, nem azért elmélkedik supra me lévő dolgokról, hogy filozófusnak hassék, hanem azért, hogy a világ szemléléséből azonnal gyakorlati következtetéseket vonjon le. Mégpedig az emberi magatartással és az azt vezérlő gondolkodással, vagyis az erkölccsel kapcsolatban. Hasonló jellegű tanító költeménynek indult az 1822—23-ban papírra vetett és Gróf Dessewffy Aurélhoz címzett episztola. Valójában két költői levél kezdete maradt meg ezzel a címmel, s ezért ami előttünk áll, kétszeresen is töredék. Az egyik szatirikus, a másik emelkedett hangvételű. Tréfás „bohóság"

73 az ifjú házas Bártfai Lászlóhoz írt költői levél (1826). Finomra csiszolt tizenkét sor, s igazán nem több az ilyenkor lehetséges üdvözletnél. Nem több, de tökéletes. Ajándékot megköszönő-jutalmazó episztolája Kazinczynak az 1827-ben Thaly Antal és Farkas Károly barátoknak küldött levél. S az elszegényedett, pereskedő öreg Kazinczyt továbbra sem hagyta el jó kedélye. Derű csillog a Wadasi Jankowich Miklóshoz intézett, 1827. november 23-án kelt episztolában. Utazni készült a költő, s köszönte előre a szállást, s ajándékképpen két anekdotát is beleszőtt a levélbe. Figyelemre méltó, hogy az episztola egyetlen emelkedettebb han72. Horváth J., 1931. 18-19. 73. Abafi kiadás, 271. 181