A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FARKAS Péter: Kazinczy Ferenc episztolái

gulatú szakasza Kazinczynak a képzőművészet iránti szeretetéről szól, Ferenczy István egyik szobrával kapcsolatban. Kazinczy utolsó, 1831-ben készült episztolája Gróf Széchenyi Istvánhoz szólt. Sajnos a mű befejezetlenül maradt. Sajnos, mert a meglehetősen hosszú töredékben összefoglalta mindazt, ami a lelkében élt egész életművével, a nyelv- és stílusújítással kapcsolatban. Nagyon kellene a vershez a befejezés, a végső következtetés. Ámbár a lényeg, amit az utókor számon tart, az már ennyiben is benne van. Én láttam a zavart, s láttam, hogy az Rendén vagyon; úgy volt az mindenütt, Míg a nyelv hívei, írók s olvasók, Egymást korholván, összeszerkezének; S a versenygőket nem békére vontam, Hanem hevesbb és még makacsbb vitára. Ki nyugtot óhajt, harcra kél. Kivívánk A szép tusát s most béke boldogít. A győzelem tudatával élő ember hangja ez, de szó sincs dicsekvésről. E magatartásnak lélektani okai vannak: Kazinczy meg akarja győzni Széchenyit arról, hogy érdemes harcolni, érdemes a nyugat, a haladó világ mintáit átplántálni, mert lehetséges a győzelem. Más lapra tartozik, hogy Kazinczy valójában nem győzött a szó szoros értelmében. Csak éppen nélküle nehezebben alakult volna ki az a világ, mely őt 1831-ben körülvette, s amely már idegen volt tőle, de amelynek minden gyökere az ő munkásságából (is) táplálkozott. Semmiféle disszonancia nincs tehát abban, hogy magával példálózott. Teljes joggal ölelhette keblére Széchenyit mint rokonlelket. Voltaképpen kettejük azonos vonásainak érzékelése adta kezébe a tollat. Ám az episztola lényege mégsem a buzdítás lett, hanem az összefoglalás. Ennek az összefoglalásnak pedig annyi a tartalma: Érdemes volt. . . Persze, ez is buzdítás. Végezetül meg kell még említeni a Szentgyörgyi Józsefhez intézett episztolát, melyről nem tudni, mikor keletkezett. Szentgyörgyi Kazinczy orvosa volt, s az episztola részben orvosi kérdésekről szól.

74 Pontosabban Mesmerről, aki hipnózissal gyógyított. Kazinczy, szelleme védelmében, visszautasította ezt a durva beavatkozást. S mellem baját a Mesmerekre, kik Agyamban ártva gyógyítnak, felette Nincs kedvem bízni. Nékem a fejem Nem fáj mellemnél, hogyha fáj, kevésbbé; S ha fáj, belé még mellem is beteg. Ép úgy vagyok, ha ép mind ketteje. Az irodalmat teremtő, szellemére büszke ember tiltakozása az minden beavatkozás ellen. Az episztolák tipológiája. íme, ennyi episztolát írt Kazinczy. Az áttekintés után meg kell kísérelni valamiféle csoportosítást, tipológiát készíteni. Ezt határozottan megnehezíti az a körülmény, hogy az episztolák meglehetősen eklektikusak, a szónak abban 74. Abafi kiadás, 277. 182