A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FARKAS Péter: Kazinczy Ferenc episztolái

A tömjén vesztegetve gyújtatik, Szégyen s pirulát festik arculatját. Az idézett néhány sor összegzése annak, amit a hírnévről írt eddig Kazinczy egyrészt a Gróf Ráday Pálhoz, másrészt a Cserei Farkasnak címzett episztolákban. Az összegzésben, a hírnév a fény kérése dolgában, van némi lemondás. Erkölcsi meggyőződésén azonban nem változtatott Kazinczy. S beleírta az episztolába egész életének, munkásságának talán legfontosabb alapelvét is: tanítsák Irtózni a rútat, s a mi szép, szeretni: Erkölcs és szépség kapcsolódik itt egybe, szinte magyarázatul a Tométzi-episztolához. Bán Imre is hangsúlyozta, hogy „Esztétikai jellegű erkölcsi igényessége (a magatartás megítélésében mindig a szépet keresi) minden nemtelen, alacsony gondolatot távol tartott tőle .. ."

5S Felkérésre íródott a nagy debreceni tűzvész után a Nagy Gáborhoz, a tűzvész károsultjához intézett episztola. Vigasztaló versnek szánta Kazinczy, de meglehetősen kapkodóra, szerkesztetlenre sikerült. Szép benne vallomása a könyvek, az emberi szellem termékeinek szeretetéről. Az esztendő végére, 1811. december 6-ra készült el az 1801-ben már megírt Gróf Török Lajoshoz című episztola. Ebben Kazinczy „a valóság legbelsőbb természetének és a művészet titkának megközelíthetetlenségét példázza, a Saisi ifjú schilleri motívumának felhasználásával; szépen festi benne saját ifjúkori vívódásait, valamint megcsillapodását is" - írta az episztoláról Négyesy László.

5 6 A schilleri történet lényege (profán fogalmazásban) annyi, hogy az isten tiltja megtudni a valót, megtudni mindent. Mit tehetünk hát? — kérdezi Kazinczy kimondatlanul is. A válasz ennyi: . Láss! A mit keressz, Nyúlj be kebledbe, s feltaláltad Kantiánus filozófia ez. Létezik a rajtunk kívüli valami, a magánvaló, csak éppen megismerhetetlen, le van takarva, mint a saisi ifjú esetében. Skanti a végkövetkeztetés is, mely szerint a tudat építi fel önmagának a megismerhetőt, illetve a megismerés módját, a tudományt. Csetri Lajos

5 7 szerint Kazinczy Kanttól „elsősorban a szubjektum hangsúlyozását fogadja el, az esztétikában is a szubjektív ízlés és szubjektív géniusz elválaszthatatlan összetartozása fogja meg .. ." S ez valóban jellemző volt Kazinczyra. Amikor például a Berzsenyihez episztola olvasója a Kazinczytól megadottnál pontosabb meghatározást keres a versbeli „szózatosság" fogalmára, akkor hiányt talál. S ez a hiány csak valamiféle szubjektív esztétikai ítélettel tölthető ki. Persze nem akárkiével, hanem például Kazinczy ével. Rokona lesz ennek az episztolának a Sipos Pálhoz 1812-ben írt költői levél, mely egyúttal az Egy Arcashoz episztola idillikus, szépségben fürdő világképét is magyarázza. Ezt azért fontos itt megemlíteni, mert éppen Sipos Pál professzor volt az, aki megismertette Kazinczyval Kant filozófiáját. Horkay László

58 szerint Kazinczy valóban 55. Báni., 1976.240. 56. Négyesy L., 1931.124. 57. Csetri L., 197'4. 272. 58. Horkay L., 1974. 201-228. 12 A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 177