A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FARKAS Péter: Kazinczy Ferenc episztolái

arisztokrácia köreiben találta meg. De nemcsak ott. S Kazinczy erkölcsi fölényét bizonyítja, hogy plebejus barátaival, minthogy szellemi társai voltak, pontosan úgy viselkedett, mint az arisztokratákkal. Mégis teljesen igaz az, amit Bán Imre

4 6 írt róla: „Magatartása mindvégig arisztokratikus maradt. Nyoma sincs benne polgári vagy plebejus öntudatnak, s munkássága csak magyar társadalmi viszonyaink különös alakulása folytán hatott a polgárosodás irányában a nemesi vagy félnépi parlagiasság ellen vívott harcával." Ám abban is lehet valami igazság, hogy a felvilágosodott humanizmus erkölcsből és észből kovácsolt nemesség-eszményét nem véletlenül írta meg éppen a jobbágycsaládból íróvá vált (nőtt) Kis Jánosnak. „Eleven érzéke lévén az emberek hiúsága iránt, mindig azon a hangon szól hozzájuk, a mely leginkább a szívükhöz talál, hogy céljainak megnyerhesse őket" — írta róla Váczy János.

41 Negatív jellemvonás ez? Korántsem. Az irodalom-„diktátorának" — ahogy Szerb Antal és Féja Géza is nevezte

48 — okosan kellett eszméivel politizálnia. Táborra volt szüksége, s meg is teremtette. Cserei Farkasnak 1810 júliusában írt költői levelet Kazinczy. Az ihlető ok az volt, hogy Cserei Kazinczy kéziratgyűjteményét Mária Terézia, Bajtay Antal, Major Gergely s Barcsay Ábrahám kézirataival gazdagította.

49 Az episztola egyrészt dicsérete a felsoroltaknak, különösképpen Mária Teréziának (és II. Józsefnek), másrészt azon erkölcsi (s ezzel összefüggésben politikai) erények felsorolása, melyeknek a nevezettek birtokában voltak, s ezért meg is szolgálták a dicséretet. A dicsőséggel, hírnévvel övezett emberekre vonatkozó alaptörvény Kazinczy szerint: Fényt bírni, s a fényt érdemelni, dísz; Nem bírni, s érdemelni, nem kevésbb dísz; De bírni, s meg nem érdemelni, szenny! A múlttal kapcsolatban nosztalgia csendül ki a versből, s ennek hangoztatása Ferenc császár idejében nem nélkülözte a politikai bátorságot, és bizonyította hűségét a felvilágosodás eszméihez, mint azt Z. Szabó László is hangsúlyozta.

5 ° A múlt felé forduló hangulat, úgy látszik, szeptemberig elkísérte Kazinczyt. Ekkor írta A bugaci csárdához című episztolát, mégpedig Orczy Lőrinc után.

51 Egyszerű, a valóságot leíró nyelvezete révén ez az egyik legolvashatóbb episztolája. Realisztikus leírásai ma is megkapóak. Lényegét tekintve meglehetősen nosztalgikus mű: a modern városi építkezésekkel és élettel állítja szembe a szívéhez közelebb álló, s valamiféle emberi melegséget kínáló rozzant bugaci csárdát. Mintha a későbbi korokban oly népszerű „palota és a kunyhó" motívum még valóban őszinte feldolgozása lenne ez a vers. Máskülönben pedig programlevél a városi, nyilván a régi erkölcsi értékeket nélkülöző városi kultúra ellen. Bizonyos, hogy a rokokó pásztori költészet utórezgése is ez az episztola, s bizonyos, hogy Rousseau „természetes ember "-ideálja is segítette megszületését. 46. Báni., 1976.240. 47. Váczy J., 1899.691. 48/aSzeröA, 1972.236. 48/b Féja G., 1943. 43. 49. CzeizelJ., 1913.31. 50. Z. Szabó L., 1984.221. 51. Orczy L., 1855. 344-345. 175