A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)
TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FARKAS Péter: Kazinczy Ferenc episztolái
geteltség biztosítja szellemi életünk fejlődését". Érdekes, hogy az e felfogás szerinti rendkívüli jelentőségű episztolát VáczyJ. 40 és Négyesy Z,. 41 gyakorlatilag negligálta. Ez utóbbi egyszerűen „didaktikus, epés hangú levél"-nek minősítette. A Berzsenyihez episztola értékelése az utókorban élőknek nem könnyű, mert mi már tudjuk, hogy a benne foglaltakat éppen a címzett támadta leginkább. Igaz, húsz évvel később és akkor már alighanem teljes joggal. 42 A mából nézve, s legfontosabb, inkább esztétikai mint verstani alapelvét tekintve az episztola korántsem olyan elavult. Amikor pedig íródott, egészen forradalmi lehetett azzal az elvével, hogy a szépség érdekében megengedte a hibát: Ne kérd: törvénnyel egyez-e, nem-e? Egyez, ha szép; mert törvényt ez teszen. A kellem istennéit engeszteljed: Nyert, a kinek kedvelik áldozat ját. Verselési módokról, versformákról írt Kazinczy, talán kissé körülhatárolatlan esztétikai alapról kiindulva, de mindenképpen a költészet védelmében. Ami maradandó az episztolában, az nem verstan, hanem költészettan. Z. Szabó László* 2, találó összefoglalása szerint ,,A francia felvilágosodás eszméiből táplálkozó tételek tartják az episztola hatalmas épületét: a babonával és az emberi butasággal szembeforduló világosság, a kiválasztottak, a tömegtől elkülönülő ész gyermekei, a felvilágosodás hajnalának ragyogását elősegítő kevesek, akik ez óhajtott boldog időket tán meg sem érhetik". Egyébként Z. Szabó László igen határozottan kiolvasta a műből Kazinczy esztétikai alapelvét, miszerint 44 „Az episztola keretét meghatározó esztétikai elv a törvénnyé emelt szép-jó." Ámde a szép és a jó nem szükségképpen ugyanazon rangban jelenik meg a műben. A történelmi szemléletű episztola azt sugallja, hogy Kazinczy szerint az újra törekvés (korában ez a felvilágosodás) a tulajdonképpeni jóra törekvés, s ez az ami erkölcsi alapot ad a szépnek, nevezetesen a költői világ sajátságaiból fakadó szépnek törvénnyé emeléséhez. Kazinczy soron következő költői levele a Kishez (Kis Jánoshoz) című. Ez 1810. január 19-én készült, de eredetileg már 1800-ban, fogságában papírra vetette. Ezt a kufsteini episztolát azonban 1809-ben elégette. 45 Az emlékezetből ismét megírt vers (töredék) Kazinczy erkölcsi alapelveiről árulkodik. Világos kifejtése annak, hogy az ember saját erkölcsi tisztasága révén válhat naggyá, illetve csak az így elért nagyság az igazi. Kazinczy szerint tulajdonképpen ez a nemesség. S még valami nagyon fontos: a jó ész. Az embernek, hogy valóban ember lehessen, erre van szüksége, s nem szerencsére és gazdagságra. íme, a felvilágosodás tiszta képlete Kazinczynál: erkölcsi tisztaság és jó ész. Figyelemre méltó Kazinczy vallomása erről a szellemi-erkölcsi nemességről, hiszen egész életében a vér szerinti nemességhez (is) tartozónak tudta magát, s különös előszeretettel forgolódott arisztokrata körökben. Episztoláiban is olykor szinte hízeleg gróf és báró barátainak. Mentségére szolgáljon, hogy kulturális társakat keresett, s ezeket az 40. VáczyJ., 1909. 41. Négyesy L., 1931. 127. 42. CzeizelJ., 1913.40-41. 43. Z. Szabó L., 1984.218. 44. Z. Szabó L., 1984.216. 45. Abafi kiadás, 239. 174