A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FARKAS Péter: Kazinczy Ferenc episztolái

geteltség biztosítja szellemi életünk fejlődését". Érdekes, hogy az e felfogás szerinti rend­kívüli jelentőségű episztolát VáczyJ. 40 és Négyesy Z,. 41 gyakorlatilag negligálta. Ez utóbbi egyszerűen „didaktikus, epés hangú levél"-nek minősítette. A Berzsenyihez episz­tola értékelése az utókorban élőknek nem könnyű, mert mi már tudjuk, hogy a benne foglaltakat éppen a címzett támadta leginkább. Igaz, húsz évvel később és akkor már alighanem teljes joggal. 42 A mából nézve, s legfontosabb, inkább esztétikai mint verstani alapelvét tekintve az episztola korántsem olyan elavult. Amikor pedig íródott, egészen forradalmi lehetett azzal az elvével, hogy a szépség érdekében megengedte a hibát: Ne kérd: törvénnyel egyez-e, nem-e? Egyez, ha szép; mert törvényt ez teszen. A kellem istennéit engeszteljed: Nyert, a kinek kedvelik áldozat ját. Verselési módokról, versformákról írt Kazinczy, talán kissé körülhatárolatlan esztétikai alapról kiindulva, de mindenképpen a költészet védelmében. Ami maradandó az episztolá­ban, az nem verstan, hanem költészettan. Z. Szabó László* 2, találó összefoglalása szerint ,,A francia felvilágosodás eszméiből táplálkozó tételek tartják az episztola hatalmas épü­letét: a babonával és az emberi butasággal szembeforduló világosság, a kiválasztottak, a tömegtől elkülönülő ész gyermekei, a felvilágosodás hajnalának ragyogását elősegítő ke­vesek, akik ez óhajtott boldog időket tán meg sem érhetik". Egyébként Z. Szabó László igen határozottan kiolvasta a műből Kazinczy esztétikai alapelvét, miszerint 44 „Az episz­tola keretét meghatározó esztétikai elv a törvénnyé emelt szép-jó." Ámde a szép és a jó nem szükségképpen ugyanazon rangban jelenik meg a műben. A történelmi szemléletű episztola azt sugallja, hogy Kazinczy szerint az újra törekvés (korában ez a felvilágosodás) a tulajdonképpeni jóra törekvés, s ez az ami erkölcsi alapot ad a szépnek, nevezetesen a költői világ sajátságaiból fakadó szépnek törvénnyé emeléséhez. Kazinczy soron következő költői levele a Kishez (Kis Jánoshoz) című. Ez 1810. január 19-én készült, de eredetileg már 1800-ban, fogságában papírra vetette. Ezt a kufsteini episztolát azonban 1809-ben elégette. 45 Az emlékezetből ismét megírt vers (tö­redék) Kazinczy erkölcsi alapelveiről árulkodik. Világos kifejtése annak, hogy az ember saját erkölcsi tisztasága révén válhat naggyá, illetve csak az így elért nagyság az igazi. Kazinczy szerint tulajdonképpen ez a nemesség. S még valami nagyon fontos: a jó ész. Az embernek, hogy valóban ember lehessen, erre van szüksége, s nem szerencsére és gazdagságra. íme, a felvilágosodás tiszta képlete Kazinczynál: erkölcsi tisztaság és jó ész. Figyelemre méltó Kazinczy vallomása erről a szellemi-erkölcsi nemességről, hiszen egész életében a vér szerinti nemességhez (is) tartozónak tudta magát, s különös előszere­tettel forgolódott arisztokrata körökben. Episztoláiban is olykor szinte hízeleg gróf és báró barátainak. Mentségére szolgáljon, hogy kulturális társakat keresett, s ezeket az 40. VáczyJ., 1909. 41. Négyesy L., 1931. 127. 42. CzeizelJ., 1913.40-41. 43. Z. Szabó L., 1984.218. 44. Z. Szabó L., 1984.216. 45. Abafi kiadás, 239. 174

Next

/
Thumbnails
Contents