A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FARKAS Péter: Kazinczy Ferenc episztolái

A költemény Kazinczy egész életének egyik fontos alapelvével záródik. Adjunk tanítást: - Fényt! ha jól lehet, jól; Ha nem lehet jól, úgy amint lehet. Elég idő lesz mindig bölcsességre.

3 4 A felvilágosodás költőjének hitvallása ez, de a sztoikus bölcsé is. Vagy legalábbis azé az emberé, aki már megégette az ujját, de tanítói-irodalomszervezői programjáról semmiképp sem akar lemondani. „Én Octob. 15-d. ismét leánynak lettem atyjává . . . Meg sem álmodván, hogy három leányt szüljön feleségem, (mert ez 3-dik) episztolámat hozzá (t. i. gróf Ráday Pál leendő keresztapához) úgy készítettem el még Septemberben, mint a kinek bizonyosan fia lesz" — írta Kazinczy Berzsenyinek 1809. október 21-én.

35 A vers a boldog várakozásban élő apa könnyed hangvételű (de nehezen megírt

36

), úgymond franciás ízlésű megnyilatkozása. A gyermekváró episztola Gróf Ráday Pálhoz címmel került gyűjteménybe. Rímes játék, s ezért — ha nem társtalan is — különleges hely illeti meg az episztolák sorában. Tartalmilag a Wesselényi-episztolával rokonítható. Tanító költemény, csak éppen még nem szólhat közvetlenül a meg sem született gyermekhez. Ezért aztán a keresztapa kapja a leckét: Te oktasd arra a bölcsességre, Mely élni tud; a jót a szépet szereti, Azt ami nem az, megveti, A franciás (?) könnyedség mögött horatiusi hangulat rejtezik, s talán belécsillan az „emberiség legszebb éjszakájának".

37 Platón Lakomájának emlékképe is. Az episztolában meghatározott nevelési mód — mint Wesselényi Miklós esetében is — a kiváló példák követése, a nevelés célja pedig Nem nyugodalmat csak, de fényt is szerezni, Máskülönben a homo aestethicus jellemző önvallomása a vers, s mint ilyen a Kazinczy-féle embereszmény kerek megfogalmazásának is tekinthető. Szinte egyidős (1809. októberi) a Rádayhoz írt episztolával a Berzsenyihez küldött költői levél, a leghíresebb Kazinczy alkotások egyike. Pintér Jenő szerint

38 „Horatiusnak a Pisokhoz intézett tanító költeménye erős nyomot hagyott Kazinczy episztoláján, bár az utóbbi hasonlíthatatlanul kevesebb poétikai kérdést érint, mint Horatius világhírű Ars Poeticája. A magyar költőt főleg a költői ízlésnek, a nyelv újításának és a verselés mértékének ügyei érdekelték". Czeizel János

39 rendkívül részletesen boncolgatta ezt az episztolát, s szerinte Kazinczy „ötven év tanulságait foglalja most versbe, melyek intő szózatul szolgálhatnak az utódoknak, hogy egyedül a művelt népekkel való eszmeközösség s nem a merev elszi34. A Váczy kiadás szerinti szöveg. Az Abafi kiadásban az idézet első sora hiányzik. 35. Kazinczy Ferenc levelezése Berzsenyi Dániellel. 25—26. 36. Kazinczy Ferenc levelezése Berzsenyi Dániellel. 25-26. 37. Szerb A., 1958.51. 38. Pintér /., 1913.49-50. 39. Czeizel J., 1913.35. 173