A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FARKAS Péter: Kazinczy Ferenc episztolái

klasszikus értelemben felfogott episztola öleli magába . . ."

12 Kazinczy megmentette az episztolát, tudatosan elszakadva művelésében a korábbi stílustól és formától. Végeredményben Kazinczy episztolaírói tevékenységének az lehet a magyarázata, hogy mindazon gondolatait, melyeket egyebek között leveleiben is papírra vetett magasabb rendű művészi formában a nyilvánosság elé akarta tárni. E törekvéséhez pedig nagy és pozitív hagyományú műfajt választott megvalósítási eszközül. Az episztola-életmű. Kazinczy az Abafi Lafos-íéle

13 kiadás szerint 34 episztolát írt. Ezekből Váczy János

14 huszonkettőt vett fel gyűjteményébe. Pintér Jenő huszonnégy episztolát sorolt fel irodalomtörténetében,

1

.

5 míg a monografikus feldolgozásra törekvő Czeizel János mindössze tizenegy episztola elemzését tartotta szükségesnek.

16 A modern és teljes Kazinczy-monográfiát nyújtó Z. Szabó László,

17 a dolog természeténél fogva, nem teszi lehetővé az episztolák összeszámlálását. Lényeges eltérése azonban az eddigiektől, hogy A vallástalan című töredéket is az episztolák közé sorolta.

18 Teljességgel egyet lehet érteni Z. Szabó László elemzésével, mely szerint ez az 1781-ben keletkezett töredék jelentős mű Kazinczy életében, mert „Vallási kételyei a deizmusig juttatták; sőt A vallástalan vers szerint még azon túl is". Az irodalomtörténeti vizsgálódás szemmel láthatóan mindig az eipsztolák vélt értéke szerint súlyozott. A legjelentősebbeknek (ki-ki eltérő sorrendben) mindeddig a Vitkovics Mihályhoz, a Berzsenyi Dánielhez és a Gróf Festetics Györgyhöz írottakat tartották. Minthogy az irodalomtörténeti értékelések egy-egy csokornyi episztola kiemelésén, s azon belül néhány mű rokon vonásainak kimutatásán kívül határozott csoportosításra nem törekedtek, a legcélszerűbbnek látszik egyelőre időrendben vizsgálni Kazinczy episztola-termését. Erre az Abafi Lafos-íéle kiadás teremt lehetőséget (bár a művek közlési sorrendje e kötetben sem szigorúan időrendi). Az első Kazinczy episztola kétségtelenül Baróti Szabó Dávidhoz íródott 1786. október 16-án.

19 A Toldy Ferenc

20 szerint „catulli reminiscentiával ugyan, de valódi catulli dévajsággal" megírt rövidke költői levél (epistolion) Kónyi János és Nagy János

2 x versezetek gúnyolja tréfás átkozódással, de érezhetően halálos komolyan. A mű lényege még12. Bíró F, 1979.325. 13. Kazinczy F. összes munkái. 2. kötet, 307. 14. Kazinczy F. műveiből 1903. 372. 15. Pintér J., 1913.49-52. 16. Czeizel J., 1913. 16-49. 17. Z. Szabó L., 1984. 18. Z. Szabó L., 1984. 56-61., 105. 19. Toldy F. szerint 1776. október 16-án ld. Toldy F., 1859. 100. Ez azonban nyilvánvalóan sajtóhiba, hiszen - nem tekintve Kazinczy ifjúkorát - az a mű, melyró'l az episztolában szó van (Nagy J.: Méhigazdaság ...) 1786-ban jelent meg. Vö.: Dóczy /., 1934.169. 20. Toldy F., 1859.100. 21. Kazinczy F. összes munkái. Abafi-kiadás (13. jegyzet) 237. 169