A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - BAKONYI Béla: Adatok az abaújszántói csizmadiaipar múltjához

Tehát az új közösségben a csizmadiatársulatban szükség volt a meglazult fegyelem megszilárdítására a társulati vezetésnek a tekintély helyreállítására. Az ipartörvény bevezetésének első időszakában, a fordulópont idején újra meg kellett alapozni a közösséget. Minden további tevékenység alapja volt a fegyelem, s ennek stabilizálása magával hozta a vezetés és egymás megbecsülését, a fiatalság támogatását, a közvagyon gyarapítását, az áru minőségének javítását. Az ipartörvény eltörölte ugyan a remek bemutatását, de a közgyűlés határozatilag kimondta (1885), hogy a mesterek vásárra-, színbe való eladásra szánt termékeit 3 tagú műlátó bizottság vizsgálja felül, s a hibás, rossz anyagból vagy kontár-módon készült terméket kivonja a forgalomból, árusítását megtiltja. Ezt az intézkedést saját maga múltja, hírneve és becsülete alapján hozta a társulat. Az évi közgyűlések, a havi választmányi és kis gyűlések tárgyai a szakmai és személyi ügyek programjai mellett alkalmat adtak a helyi, országos és nemzetközi eseményekben való tájékozódásra. Az 1896-os „Millenniumi ünnepséget" nagy szervezettséggel ünnepelték meg: „1896. május 6-án közgyűlés tartatván, tekintetes társulati ügyész úr jelenlétében, amely több tagtársak felszólaltak, hogy az ország ezredévi fennállása emlékére egy zászlót, összejövetelre egy vacsorát készíttessen."

15 Ugyanez a szervezettség ismétlődött meg 1902. szeptember 19-én, Kossuth Lajos születésének századik évfordulója alkalmával. A hazafias összejövetel emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg: ,,. . . az ünnepély nagyon szépen folyt le és nagy lelkesedés fogta el minden hazaszerető honfi szívét".

1 6 1908-ban Abaújszántó keleti oldalán emelkedő Sátor hegy a néphiedelem alapján „morgásokat hallatott magából". Alakjára nézve a Sátor a Zempléni-hegység sok hasonló hegyével együtt vulkanikus eredetre vezethető vissza. Nem tudni a hegy „morgása" valóban észlelt jelenség volt-e, de a lakosság hiedelme oda vezetett, hogy közös akarattal egy hatalmas keresztet ácsoltak össze, s a hegy „megnyugtatására", a vulkanikus veszélytől való félelemből indíttatva, nyolc ökörrel a hegytetőre vontattak, s a hegy csúcsán felállították. A társulat is hozzájárult anyagiakban a kereszt felállításához: „A római katolikus tagok a templomi öröklámpa alapjának a kibővítéséhez 20, azaz húsz koronával, tovább a Sátoron felállítandó kereszthez 10, azaz tíz koronával járultak hozzá".

1 7 A társulat tagsága együttérzését fejezte ki az 1909-i dél-olaszországi földrengés áldozatainak hozzátartozóinak: „A Bizottmány a dél-olaszországi szerencsétlenül jártak részére 10 korona segélyt szavazott meg."

18 A társulat működése századunkban: Az első világháború négy éve erősen befolyásolta az abaújszántói csizmadiatársulat tevékenységét. A társulat fele, mesterek és legények bevonultak harctéri szolgálatra. Az itthon maradt öregek csak vegetáltak, nehezen jutottak bőranyaghoz, a tartalékok elfogytak. Tiszteletreméltó vonás volt a társulat szellemében háború alatt is a közéletbe való bekapcsolódás, a karikatív megnyilatkozás. 1916-os jegyzőkönyvben olvasható: „A közgyűlés az erdélyi menekültek részére 40 koronát szavazott meg. A hadba vonult tagok családjai részére 5-5 Forintot szavazott meg a közgyűlés". 15. 1896. máj. 6. Közgyűlés I. Tárgy. 16. 1902. szept. 14. Bizottmányi ülés I. Tárgy. 17. 1916. szept. 10. Bizottmányi ülés I. Tárgy. 18. 1919. dec. 19-i Közgyűlés I. Tárgy. 148