A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - BAKONYI Béla: Adatok az abaújszántói csizmadiaipar múltjához

S hála a jó Istennek még nem veszett ki az emberiség kebléből a nemesebb érzelem, vetélkedve jöttek a segedelem nyújtással, életneműt, pénzt adományoztak a szerencsétlen károsultak segélyezésére: Ezen begyűlt kegy adományok az ászt kezelő bizottság által híven s kiszámított arányban több ízben szét osztottak" Az 1869. május 9-i közgyűlés a tűzkárosultak helyzetével és megsegítésével foglalkozott: „1. Czéh mesterileg előterjesztvén, hogy a tűz által károsult tagtársak czéhpénztárból segélyezése miatt a gyűlés tanácskozni és azon összeget mely a segélyezésre fordítandó meghatározni legyen szíves. Közakarattal határoztatott, hogy a tűzkárosult mestertársak 2 Ft-al, a mestertársnők 1 Ft-al segélyeztessenek és ez azonnal eszközöltetett is. 2. Czéh mesterileg előadotott, hogy az ügyben kívánatos lenne ha egy néhány ösmertebb czéh társulatokhoz kérelmező levelek bocsájtatnának, egyszersmind kebelünkben is történne gyűjtés. Ezen előadás általános helyeseltetett felkéretvén a czéh elöljáróság, hogy ezt mielőbb foganatosíttsa és eredményéről tegyen jelentést. Ennek folytán május 17-én 9 czéh társulathoz, úgymint Niregyházi, Miskoltzi csizmadia és timár, Kassai Rima Szombati csizm. és timár Újhelyi, Tállyai és Gönczi chéhekhez kérelem folyamodások Tekintetes Czéh Biztos Úr aláírásával postán menesztettek.

9 F. évi július 4-én megtartott közgyűlés jegyzőkönyve szerint:

1 ° „Czéh mesterileg előadatott a kibocsájtott kérelmező levelekre összesen 189 Forint 70 fillér jött be. Ha

+

ározatilag kimondatott, hogy a károsult mesterek egyforma arányban, az özvegy mesternők félarányban részesüljenek. így a mesterek 6 Ft. 66 fillért a mesternők 3 Ft-ot kaptak." A minden elképzelést felülmúló csapás, mely Szántó városát érte, nemcsak a céhtovábbi munkájára, de az egész helység életére bénító hatással volt. 227 ház, minden felszerelésével megsemmisült, s ez hatással volt a település egészére. Nagyon összefogott kollektív (családi, rokoni, baráti) segítségre volt szükség, hogy a katasztrófát átélt családok fedél alá kerüljenek. Az ipartársulat megalakítása: ki 1873-as ipartörvény elrendelte a céhek ipartársulattá való átalakítását. A szántói céhnek a Miskolci Csizmadia Ipartársulat küldte meg az alapszabály mintát, s ennek áttanulmányozására, helyi alkalmaztatására egy öttagú bizottságot választottak meg. Az eddigi céh címe is megváltozott, ezután Szántói Csizmadia Ipartársulat lett a neve. Elnök, elnökhelyettes irányította a társulatot, valamint a társulat jegyzője tartozik az adminisztratív munkákat elvégezni. A háromtagú vezetőségen kívül megválasztásra került egy 12 tagú választmánytestület is. Egy évszázadon át beállt, a gyakorlatban eredményesnek mondható ipari közösség életét alakította át az új ipari törvény. Az átmeneti időszak a szántói csizmadiáknál éreztette káros hatását. Két csoportra szakadt a társulat. Az egyik csoport Motsár András vezetésével a volt céhpénztár vagyonát javasolta szétosztani, — s a zavaros időkben elnökké választatta magát, de a helyreállított rend után tisztségétől megfosztották őket. 9. 1869. május 9. Rendes közgyűlés 2. Tárgy. 10. 1869. Főcéhmesteri kisgyűlés jkv.júl. 4.

1. Tárgy, 10 A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 145