A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - HUGYECZ János: Adalékok Szemere Bertalan kormánybiztosi tevékenységéhez

2 krajcár húspénzt.

20 Szemere haladék.nélkül intézkedett, közgyűlésen kérte a mérsékelt adó behajtását, melyből a kiadások fedezését kívánta megoldani és egyben bizottságot nevezett ki a végrehajtáshoz. Miskolc város vezetőit pedig megerősítette hivatalukban.

21 Január 4-én ismét csatát vesztett a felső-magyarországi had Kassa mellett. Szemere ennek ellenére buzdító plakátot adatott ki, melyben leszögezte: a gyakorlat majd megtanítja a sereget nyerni, győztes csatákat vívni.

22 A magyar sereg január 6-án Miskolcra hátrált, ahová Klapka is megérkezett január 11-én, átvenni a parancsnokságot. Már január 12-én Tokajba parancsolta a csapatokat átszervezés céljából. Miskolcot mindössze Dessewffy Arisztid alezredes dandára védte.

23 Január 15-én parancs érkezett e dandárhoz is a város elhagyására és Tokajba történő vonulására. Szemere Bertalan ezen parancs ellen erélyesen tiltakozott. „Azt tartja a honvéd-bizottmány: csata nélkül Miskolczot fel nem adni. Azt tartom én. Oka, mert Abaúj, Torna, Gömör, Borsod, Heves elveszett. E megyék jelen kutforrásaink egy negyedét teszik. E pont a közvélemény kútfeje is. Ezt feladva még csizmát sem vehetünk. Száműztük magunkat a tiszai pusztaságra, hol malom sincs. Miskolc nélkül lisztünk nem lesz, fánk sem és a legtöbb sem. Debrecent is haladja e pont ilyen tekintetben. Vannak kérdések, mikben a politikai tekintély főbb, ez olyan. Ez öt megye elvesztése körülbelül oly sensatiot okoz, mind Buda-Pesté. Ezért azon parancsot, mit ön ma Dessewffy alezredes úrhoz intézett, meglepetve olvastam. Ebben ki van mondva Miskolc feladása. Ezt tiltja a honvéd-bizottmány én a parancshoz ragaszkodom, elvállalom a felelőséget érte."

24 Ennek ellenére az eredeti Klapka féle utasítást hajtották végre és Szemere is kénytelen volt székhelyét átteni Tokajba. „Miskolc védtelen maradt és várták az ellenséget a lakók. Schlick azonban utoljára sem jött ide, hanem 25-én délután a Schulcig, Kriegern és Parott alatti sereg érkezett ide Pestről. Ez váratlan volt, mert csak tegnap hallánk először, hogy közelget. - Hozzánk két vasas szállásoltatott a városi tanácsnak ki kellett menni, nyilvánítani, hogy befogadja a császári sereget. A fegyverek beszedetni rendeltettek, de már csak kaszák voltak a népnél, a nemzetőrség feloszlattatott".

25 A kortárs Szűcs Miklós naplójához kiegészítésképpen még néhány intézkedést érdemes fűzni. Kiengedték a politikai foglyokat, élelmiszereket rekviráltak, illetve ezer pár csizma és bakancs elkészítésére és átadására adtak ki parancsot. Törvénytelennek mondták ki a két alispán és főispán működését és helyükbe Bárczay László és Sütő János urakat nevezték ki alispánoknak, bár tiltakoztak ellene.

26 Január 27én erőszakosan feleskettették a városi vezetőket a császárra.

27 28-án Schulzig kivonult a városból, de előőrsei a Sajó hídjánál állomásoztak. így állandóan parancsokat küldött a város vezetőinek, melyeket ők kénytelenek voltak végrehajtani, hiszen bármelyik órában visszatérhetett.

28 Közben Klapka január 22—23-án, majd 31-én győzött Tarcal és Bodrogkeresztúr térségében. Schlick megkezdte hátrálását Miskolcon keresztül.

2 9 20. Megyei Jegyzőkönyv, 1848.18. 5. 21. Megyei Jegyzőkönyv, 1848. 28. 9. 22. Helytörténeti Dokumentumtár, 53. 4333. 23. Szendrei /., 1910.86. 24. Szemere B., 1870.27-28. 25. Szűcs Miklós naplója, 1981. 262. 26. Szendrei J., 1910.87. 27. Szendrei J., 1910.90. 28. Szendrei /., 1910.92. 29. Szendrei J., 1910.92, 116