A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - HUGYECZ János: Adalékok Szemere Bertalan kormánybiztosi tevékenységéhez

Szemere sem tétlenkedett. 24-én Tokajban kiadott plakátján értesített a győzelem­ről és elrendelte, hogy vagy őt, vagy a fővezért köteles értesíteni az, akinek tudomására jutott valami az ellenség számát, hadmozdulatait illetően. Be kellett szolgáltatni az elha­gyott honvéd felszerelési tárgyakat. Aki az ellenségtől vett el felszerelést és beszolgáltatta, jutalomba részesülhetett. 30 Egy másik rendeletében ugyanezen a napon újra figyelmez­tette a helyüket elhagyó hivatalnokokat, hogy árulónak tekinti őket. Népfelkelésre is buzdított. „Itt van az alkalma a felkelésnek. Ó te ezerkarú nép. A hadsereg megverheti az ellenséget, de csak te semmisítheted meg. Te milliókból állsz te mindenható vagy a föl­dön. Te élete és véde vagy a szabadságnak, halála a zsarnokságnak." Követendő módszer­ként ajánlotta az élelmiszerek megsemmisítését az ellenség elől és ezen csapatok szüntelen háborgatását is megparancsolta. 31 A megvert császári seregek február 6-án végleg elhagyták Miskolcot és környékét, magukkal vitték a két általuk kinevezett alispánt. 7-én először Perczel, majd Dembinszky serege érkezett a városba és velük Szemere is megjött. 32 Február 8-án az ellenséggel való viselkedés tárgyában plakát jelent meg. „1. Az ellenség erőszakos és zsarnoki rendeleteit végrehajtani nem szabad, a ki teljesíti hadi törvényszék elé állítatik. 2. Azok már magok­ban is törvényteleneknek és érvényteleneknek nyilvánítatnak. 3. Bárczay László és Sütő János az ellenségtől az alispánságot elvállalván, s még akkor is intézkedvén, midőn innen elmehettek volna, mert az ellenség már eltávozott, elfogatni s vád alá vétetni rendeltetnek. 4. Kik erőszakosan, szuronyok hatalmával hódolatra és esküre kényszerítettek (mert hi­szem, Borsodban a nélkül senki sem hódolt) azoktul megvárom, hogy ellenkező nyilatko­zataikat hozzám 48 óra alatt sietve beküldjék." 33 A tények ismeretében, az akaratuk ellenére kinevezett alispánok elleni elfogató­parancs túl szigorú volt, — mint ahogyan ezt a későbbiekben látni fogjuk. Február 11-én a megyei honvédelmi választmány-ülésén olvasták fel levelét, melyben a betegsége miatt lemondott id. Miklós Ferencz első alispán helyett Gencsy László másodalispánt, ennek helyére pedig Ragályi Károly, volt főszolgabírót nevezte ki. E kinevezés csak a háborús időszakra vonatkozott, mert a levél leszögezte, hogy ezen időszak elteltével törvényes választásokat kell tartani. 34 Felhatalmazott egy bizottságot, hogy a Schulzig altábornagy által kinevezett alispánok munkáit a jegyzőkönyvek alapján vizsgálja felül és tegyen erről jelentést neki és a honvédelmi választmánynak. Ennek tagjai: Dominkovics Lajos főpénz­tárnok, Bakó János tiszti főügyész, Vadnai Barna központi főszolgabíró és Apostol József aljegyző voltak. 35 Érdekességképpen: Dominkovics Lajost, ugyanazon forrás szerint, melyben a két alispán kinevezését megtaláljuk, Schulzig altábornagy főkormányzónak nevezte ki, amely tisztség alól két nap múlva a főpénztárnokság ürügyén tudott csak megszabadulni. A megyei közgyűlés átadta Szemerének a császári sereg megszállása alatt lejegyzet naplókat és rendeletek jegyzőkönyveit, hogy ezeket — felülvizsgálván — hagyja jóvá vagy semmisítse meg. 36 Február 15-én a honvédelmi választmány előtt elő is terjesz­30. Helytörténeti Dokumentumtár, 53. 4336. 31. PappD., 331-332. 32. Szűcs M., 1981.262. 33. Helytörténeti Dokumentumtár, 53. 4337. 34. Megyei Jegyzőkönyv, 1849. 70.17. 35. Megyei Jegyzó'könyv, 1849. 71.18. 36. Megyei Jegyzó'könyv, 1849. 78. 21. 117

Next

/
Thumbnails
Contents