A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - HUGYECZ János: Adalékok Szemere Bertalan kormánybiztosi tevékenységéhez

Szemere sem tétlenkedett. 24-én Tokajban kiadott plakátján értesített a győzelemről és elrendelte, hogy vagy őt, vagy a fővezért köteles értesíteni az, akinek tudomására jutott valami az ellenség számát, hadmozdulatait illetően. Be kellett szolgáltatni az elhagyott honvéd felszerelési tárgyakat. Aki az ellenségtől vett el felszerelést és beszolgáltatta, jutalomba részesülhetett.

30 Egy másik rendeletében ugyanezen a napon újra figyelmeztette a helyüket elhagyó hivatalnokokat, hogy árulónak tekinti őket. Népfelkelésre is buzdított. „Itt van az alkalma a felkelésnek. Ó te ezerkarú nép. A hadsereg megverheti az ellenséget, de csak te semmisítheted meg. Te milliókból állsz te mindenható vagy a földön. Te élete és véde vagy a szabadságnak, halála a zsarnokságnak." Követendő módszerként ajánlotta az élelmiszerek megsemmisítését az ellenség elől és ezen csapatok szüntelen háborgatását is megparancsolta.

31 A megvert császári seregek február 6-án végleg elhagyták Miskolcot és környékét, magukkal vitték a két általuk kinevezett alispánt. 7-én először Perczel, majd Dembinszky serege érkezett a városba és velük Szemere is megjött.

32 Február 8-án az ellenséggel való viselkedés tárgyában plakát jelent meg. „1. Az ellenség erőszakos és zsarnoki rendeleteit végrehajtani nem szabad, a ki teljesíti hadi törvényszék elé állítatik. 2. Azok már magokban is törvényteleneknek és érvényteleneknek nyilvánítatnak. 3. Bárczay László és Sütő János az ellenségtől az alispánságot elvállalván, s még akkor is intézkedvén, midőn innen elmehettek volna, mert az ellenség már eltávozott, elfogatni s vád alá vétetni rendeltetnek. 4. Kik erőszakosan, szuronyok hatalmával hódolatra és esküre kényszerítettek (mert hiszem, Borsodban a nélkül senki sem hódolt) azoktul megvárom, hogy ellenkező nyilatkozataikat hozzám 48 óra alatt sietve beküldjék."

33 A tények ismeretében, az akaratuk ellenére kinevezett alispánok elleni elfogatóparancs túl szigorú volt, — mint ahogyan ezt a későbbiekben látni fogjuk. Február 11-én a megyei honvédelmi választmány-ülésén olvasták fel levelét, melyben a betegsége miatt lemondott id. Miklós Ferencz első alispán helyett Gencsy László másodalispánt, ennek helyére pedig Ragályi Károly, volt főszolgabírót nevezte ki. E kinevezés csak a háborús időszakra vonatkozott, mert a levél leszögezte, hogy ezen időszak elteltével törvényes választásokat kell tartani.

34 Felhatalmazott egy bizottságot, hogy a Schulzig altábornagy által kinevezett alispánok munkáit a jegyzőkönyvek alapján vizsgálja felül és tegyen erről jelentést neki és a honvédelmi választmánynak. Ennek tagjai: Dominkovics Lajos főpénztárnok, Bakó János tiszti főügyész, Vadnai Barna központi főszolgabíró és Apostol József aljegyző voltak.

35 Érdekességképpen: Dominkovics Lajost, ugyanazon forrás szerint, melyben a két alispán kinevezését megtaláljuk, Schulzig altábornagy főkormányzónak nevezte ki, amely tisztség alól két nap múlva a főpénztárnokság ürügyén tudott csak megszabadulni. A megyei közgyűlés átadta Szemerének a császári sereg megszállása alatt lejegyzet naplókat és rendeletek jegyzőkönyveit, hogy ezeket — felülvizsgálván — hagyja jóvá vagy semmisítse meg.

36 Február 15-én a honvédelmi választmány előtt elő is terjesz30. Helytörténeti Dokumentumtár, 53. 4336. 31. PappD., 331-332. 32. Szűcs M., 1981.262. 33. Helytörténeti Dokumentumtár, 53. 4337. 34. Megyei Jegyzőkönyv, 1849. 70.17. 35. Megyei Jegyzó'könyv, 1849. 71.18. 36. Megyei Jegyzó'könyv, 1849. 78. 21. 117