A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FELD István: A gönci Amadé-vár

kizárólag a „dátum in Gunch" formulát találjuk, lehetséges tehát, hogy. azok — számos történeti munka állításaival szemben — a faluban, és nem a várban keltek.

1 J A várról magáról 1288 után legközelebb Amadé egy 1295 és 1310 között keletkezett oklevele szól, mely István comest, a gönci vár várnagyát említi. Ez a várnagy bizonyára azonos azzal a Lőrinc fia Apród Istvánnal, akinek ez idő tájt tanúsított hősiességéről jóval később, egy 1326-ban kelt oklevélben Károly Róbert számol be. Eszerint a század elején - valószínűleg 1304 körül, Buda sikertelen ostroma után - a fiatal nápolyi trónigénylő Amadé nádor gönci várában tartózkodott. Ez ido alatt — de amikor Károly épp Oroszországban volt - a Vencel király pártjára állt kassaiak és szepességiek megostromolták Gönc várát. István várnagy azonban vitézül visszaverte a támadást, sőt még Vencel zászlaját is megszerezte az ostromlóktól.

12 Tudjuk, hogy az elűzött krakkói herceg, Lokietek Ulászló - kit 1304 és 1307 között Amadé fegyveresen is segített uralma visszaszerzésében — Károly Róberthez hasonlóan évekig élvezte a nagyúr vendéglátását, arról azonban nem szólnak a lengyel krónikák, hogy pontosan hol került sor erre.

13 Amikor 1307-ben Márton egri püspök Göncön járt, csak a falut - „villa Gunch" - említik.

14 Gönc települése és vára tehát egyformán Amadé fennhatósága alatt állhatott a 13. század végén és a 14. század első évtizedében, az ismertetett források azonban nem bizonyítják azt — a szakirodalomban széles körben elterjedt — megállapítást, hogy maga a gönci vár lett volna a nagyúr székhelye, kiskirályi udvartartásának központja.

15 Ha Amadé rendelkezett egyáltalában egy^neghatározott székhellyel, az ugyanúgy Gönc falu is lehetett. A hatalmát szolgáló váraiba - Abaújban Gönc mellett birtokolta Boldogkőt, Regécet, Sárvárt, talán Füzért és Szaláncot, később Szakalyát

16 - egy ilyen hatalmas úr csak veszély és háború esetén húzódhatott híveivel és vendégeivel. Aba Amadé ugyanis messze kiemelkedett korának feudális urai közül. Családja birtokaira - melyek részben az ősi nemzetségi föld felosztásakor kapott területekből, részben a királytól nyert adományokból tevődtek össze —, az általa betöltött — gazdagságának és családja hírnevének megfelelő —, széles jogkörrel és szolgálati birtokokkal járó országos méltóságokra és a kisebb nemesekből álló kíséretére — az ún. famíliára — támaszkodva már testvére, az említett Finta kísérletet tett arra, hogy fennhatósága alá vonja 11. A Göncön kelt oklevelek felsorolása: Györffy Gy., 1963. 88. (A név nélküli, „damus pro memória" formulájú oklevelek is tőle származnak: Kristó Gy., 1979. 202.) - Az oklevelek várbeli keletkezésére: Kristó Gy., 1978. 32.: „Kiskirályságának Gönc volt a központja, legtöbb oklevele a gönci várban kelt" - Gönc nagy lélekszáma - ld. az eló'ző jegyzetet - mindenképpen indokolhatta Amadé választását Lehetséges, hogy Vizsolyban túlnyomórészt albíráj a ítélt. 12. Györffy Gy., 1963. 88-89., ül. Kristó Gy., 1978. 35. 13. Dabrowski J., 1921. 76. skk., Az Iványi B. által idézett 18. századi források bizonyára csupán az „Amadé-vár" helynév miatt állítják, hogy Ulászló avarban tartózkodott: Iványi B., 1926. 5. 14. Iványi B„ 1926. 5., Györffy Gy., 1963. 88-89. 15. Karácsonyi J.

s 1900. 26.: ,,Külön főjegyzője volt, s ebből látszik, hogy egész külön udvart tartott Göncön az Amadé-várban." Györffy Gy., 1963. 89.: „...itt rendezte be udvartartását és a feudális anarchia korában innen intézett országos ügyeket, innen kormányozta az uralma alá tartozó vármegyéket." Kristó Gy., 1979. 150-151.: „...székhelyét az abaúji Gönc várában ütötte fel. . . "• 16. Amadé váraira az eddig idézett irodalmon kívül ld.: FügediE., 1977. 63., valamint Féld I.-J. Cabello 1980. 24-25., térképpel. 5* 67