A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FELD István: A gönci Amadé-vár

Abaúj megyét és környékét, lényegében megszüntetve ott a királyi hatalmat. Mint láttuk, kísérlete kudarcot vallott, azonban Amadé később már jobban hasznosította a testvérei halálával a kezében összpontosuló hatalmat. Ügyes politikával sikerült elkerülnie a királlyal való összeütközést — IV. Lászlóval, kinek seregében ifjú korában a csehek, kunok, tatárok ellen harcolt — nem számítva az 1288 körüli, tisztázatlan gönci eseményeket — csak rövid időre különbözött össze 1290 körül. Végig hűséges híve volt ezután III. Endrének, vele harcolt az osztrákok ellen, követségbe ment szolgálatában Lengyelországba. 1301 után valószínűleg kezdettől Károly Róbert pártjára állt - így került sor az említett gönci vendégeskedésre, pontosabban menedéknyújtásra — s neve ott szerepel a király oldalán minden fontosabb megállapodáson. Közben méltóságait - elsősorban az 1293-tól folyamatosan használt nádori címét, abaúji, zempléni, szepesi megyés ispáni tisztét —, az uralkodóktól nyert adományokat, de ugyanúgy erőszakot, kényszert is felhasználva elérte, hogy Abaúj, Zemplén, Ung, Szabolcs és Bereg megyékben szinte minden nemes és egyházi intézmény, falu és város elismerte fennhatóságát. Lényegében királyi felségjogokat gyakorolt, kezében tartotta a királyi jövedelmeket és bevételeket, a nemeseket az ő szolgálatára, mindenkit minden ügyben a bírósága előtt való megjelenésre kötelezett, önálló külpolitikát folytatott. „Csak szóval, nem tettel" nevezte királyának Károly Róbertet, a Képes Krónika találó fogalmazása szerint. Az uralma alá tartozó vármegyéket komoly udvartartásával kormányozta, tudunk kancellárjáról, jegyzőjéről, albírájáról, udvarbírájáról. „Országának" ellenőrzését több mint tíz — öröklött, másoktól megszerzett és bizonyára királyi engedély nélkül saját maga által emelt vára, az azokba ültetett várnagyai látták el. Ha talán nem is volt annyira gátlástalan hatalma és vagyona gyarapításában, mint „kiskirály" kortársai közül Csák Máté, vagy a Kőszegiek, ő is foglalt el törvénytelenül királyi birtokokat - talán Gönc is így jutott kezére —, hatalmaskodott, nemeseket űzött el földjükről. A városok és a kereskedelem jelentőségét nem volt képes megérteni: újabb vámok emelésével, a kereskedők és a piac zaklatásával súlyos károkat okozott, elsősorban Kassa városának.

1 7 Érthető tehát, hogy a megerősödő Károly Róbert az első adódó alkalmat felhasználta, hogy „híve" túlzott hatalmát felszámolja. Erre Amadé 1311-ben bekövetkezett halála után nyílott csak lehetőség. Az Amadé-fiak a Kassán született egyezményben ígéretet tettek a tartományuraság megszüntetésére, de mivel ezt nem gondolták komolyan, a következő évben a király a híres rozgonyi csatában fegyverrel számolt le velük. Az életben maradt fiúk ezután - legalább formálisan - Károly Róbert hűségére tértek, s így birtokaik, sőt váraik jelentős részét is megtarthatták. 1317 végén — 1318 elején azonban ismét hűtlenségükről értesülünk: megtámadták a király híveit és más jogtalanságot követtek el. Ezért Ung megyei váraikat a király parancsára Ákos-nembeli Mikes, sárosi ispán, az abaúji erősségeiket, Göncöt és valószínűleg Boldogkőt Drugeth Fülöp, a rozgonyi csata egyik hadvezére vette be ostrommal. Károly Róbert azt a területi hatalmat, melyet korábban Amadé élvezett, a vele együtt Itáliából Magyarországra került Drugeth-család tagjainak, bizalmi híveinek adta. Fülöp újvári és szepesi ispán lett, bírói székét ő is Vizsolyban 17. Az Aba-nemzetségre ld.: Karácsonyi J., 1900. megfelelő részeit, valamint Györffy Gy., 1963. 49-51. A magyarországi tartományuraságok feldolgozása: Kristó Gy.

: 1979. Az Amadéra vonatkozó adatok bővebben: Kristó Gy., 1978. 27-39. 68