A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FARBAKY Péter: Mezőcsát és Ároktő településtörténete és népi építészete

ban külön sütőkemence nincs, ezt a feladatot az udvari vagy szobai kemence látja el.

71 Konyhai kemencét sem Mezőcsáton, sem Ároktőn nem lehet találni. A felmért 21 ház nagy részében ma is van kemence. Ároktőn 7 házban, a szobában van a régebbi kerek formájú búbos, az Arany J. u. 24. sz. alatti házban a szobában kerek, a hátsó szobában szögletes csonka gúla alakú kemence van. Mezőcsáton a felmért házak közül az egyikben kerek, a másikban szögletes kemence van. A többi házban sajnos már lebontották a kemencét. Csak írott forrásban szerepel az ősi — belülfűtős (palóc) kemencetípushoz kapcsolódó kürtő neve. (Egy 1700-as mezőcsáti boszorkányper jegyzőkönyvében.)

72 Az első ház elmaradhatatlan alkotórésze a kemence volt. Régebben kerek, csonka kúp formájúra készítették. A szoba alapterületének kb. 1/8-át foglalja el, keskeny torokkal, a fekvőhelyül is szolgáló körbe futó padkával és a gyerekek alvóhelyeként használt suttal. Újabb forma a szögletes, csonka gúla alakú kemence, melyeket a cigányok készítettek, vályogalapba szurkált, abronccsal összefogott napraforgó szárakkal, sárral betapasztva. Szája a pitvarban van, innen fűtik, nyílását könnyen törő előke zárja el. A kemencét melegítésre, sütésre használják. Az e században épült néhány kemencénél a padka elmarad. A hátsó ház fűtésével a kemence átkerül ide, a befalazott eredeti kemenceszáj előtt a pitvarban a konyhapadka helyén főzőüst, takaréktűzhely vagy berakott sparhelt keletkezik (Mezőcsát, Attila u. 20. istállója). Néhány esetben a kemence az udvarra kerül. Az alföldi házra jellemző pitvar, és konyha közti, ajtónyílással ellátott válaszfalnak épületeinkben csak kis csökevénye található meg. Igen részletesen foglalkozott a mezőcsáti, pitvarban lévő tüzelőberendezésekkel Kóthy Judit.

73 Leírása szerint a legrégibb forma a bejárattal szemben lévő középtüzelős szabadkémény alatti forma. Fő része a berakott konyha: 50— 100 cm széles tüzelőhely, mindig katlannal párosult. A katlan a konyha tetején, vagy a padka részeként volt kialakítva. A főzés főként a konyhán történt. Ilyen formájú tüzelőberendezése volt valamikor a Mezőcsát, Attila u. 20. szám istállójának az Arany J. u. 5. és Széchenyi u. 32. számú ház berakott konyhájának. — Ma már egyik sincs meg. Egyetlen félig lebontott emléke a Pozsonyi u. 7. szám alatti kétosztatú (a kamrát lebontották) házban van. A konyhát padkák vették körül, ami rakodásra szolgált. Mindkét oldalon volt padka, ha két kemence volt a házban. A kemence szája előtti rész általában pernyetartó üreget tartalmazott. A berakott konyha és kemence közti padka közét fcoczfcnak vagy kuciknak hívták. A XX. század elejétől ehelyett az ún. berakott masinát (sparheltet) kezdik alkalmazni. Erre cserélik ki az Attila u. 20. és Arany J. u. 5. számú ház berakott konyháját is. A többi házban ezeket a régi tűzhelyformákat ma már mindenütt a korszerűbb váltotta fel. Az alföldi ház tüzelőberendezéséhez szorosan hozzátartozik a szabadkémény, melyet a pitvar teljes, vagy részbeni szélességében készítettek. Fennmaradt pl. Ároktőn az Arany J. u. 22., 26. sz. házak nyári konyháiban, bepadlásolva a nyomait őrzik pl. az Ároktő, Széchenyi u. 40, a Mezőcsáti Petőfi u. 35. és Pozsonyi u. 18. számú házak 71. BátkyZs., 1930., Győrffy L, 1943. 150-151. 72. Schram E, 1970.

1. kötet 139. Ti.Kóthy L, 1971. 265