A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)
FARBAKY Péter: Mezőcsát és Ároktő településtörténete és népi építészete
1474-ben említik újra az oklevelek 2 9 , ekkor a falu egyik része a Kapy családé. Másik része a Pottornyay/ vagy Tornallyai/családé volt: „1474-ben Mátyás király Tornallyai Miklósnak és rokonainak adományul adta régtől fogva tulajdonukban lévő liptó megyei birtokukat, ezen kívül a Borsod megyei Csat, Csitke, Burok nevű birtokokat is, mert ez is az övék már régen." 30 A XV. század végén a jászói konvent Leleszi Nagy Ambrust iktatja be birtokaiba. A XVI. századi összeírások sokféleképpen írják nevét: Chat, Chaath, Cyaath, Cyath, Czaath alakokban és főleg nemesek lakta faluként tüntetik fel. 3 * A XV. században Magyarországon rengeteg mezőváros keletkezett, a század végére 800 a számuk az országban. 32 Mezőcsátot a források 1549-ben említik először oppidumként, mezővárosként. 46 gazdaság van, a szántóhoz viszonyítva magas a kaszálók aránya. A település jómódú volt, ezt mutatja a 3 föld nélküli zsellér, 6 pauper, 17 féltelkes, 23 gazdag paraszt száma ekkor. 3 3 A mohácsi vész után délről a törökök elől sokan menekültek a megyébe, ma is él Csaton egy Bojár nevű, kimutathatóan román eredetű család. 1544 nyarán 45 községet (pl. Igrici) pusztítottak el a törökök. Ezek ellen erősíti meg Csaton a Szini-család udvarházát: széles árokkal veteti körül. 1550 táján Csatnak a töröknek és a császárnak is kellett adóznia. Birtokos még ebben az időben a Bekény, Móré és Gyulay család is. A budai basa Eger vidékének elfoglalásakor Csatra is szemet vetett. Csatot megerősítik, de a nemesi lakóházak kivételével csak sövénnyel, ún. latorkerttel. 1561-ben a szolnoki bég, majd 1 év múlva a budai basa indul Mezőcsát ellen, de ekkor az egri érsek Kassa csapatait rendeli ki védelmére. A Szini család támogatásával alakul meg 1576-ban a református eklézsia. Az 1576-77-es dézsmajegyzék ben 69 gazdaság (3 zsellér, 4 pauper, 17 féltelkes, 23 gazdag paraszt) szerepel. Az 1594-es dézsmajegyzék szerint a háborúk következtében a termőterület és családok száma jelentősen csökken: 50 gazdaság volt, ebből még teljesen birtok nélküli család 4, 5 zsellér, 14 pauper, 14 féltelkes, 13 gazdagparaszt. A földterület 87%-a a gazdagabb réteg kezén van. 34 A háborús zavarokat Csat igyekezett kihasználni és nem fizetni. Heves és Dél-Borsod megye 1596-97-ben a 15 éves háború hadszínterévé vált. Egert a török elfoglalta, majd Mezőkeresztesnél megverte a császári seregeket. A háború következtében Mohi discrictus (kerület) faluállománya 35-ről 10-re csökkent. Csatot a török elfoglalta, és a község 300 Ft adót fizetett, valamint török csapatok állomásoztak Mezőcsáton. Csat a nagy pusztulás nyomán mezővárosi rangját is elvesztette, mert a XVII. században végig faluként emlegetik. 1623-ban 33 család adózik csak, a többi fel van mentve alóla, a 33 család 82%-a is termés nélküli, elszegényedett. A XVII. század elejétől Csat a királyi Magyarországhoz tartozott, de a töröknek is kellett adót fizetnie. A sok viszontagság ellenére a település mégis fejlődik: 1626-ban Csaton 75 család, 1656-ban viszont ismét csak 39 család fizet adót. Ez a szám 1669-ben 9, 1673-ban 6-ra csökken. Ez nem a lakosszám csökkenését 29. CsikváriA., 1939. IV. r. 87. 30. OL. P. 542. Pottornyay család levéltára. 7. cs. 2,15 tétel, 8. cs. 21,27 tétel, 9. cs. 42 tétel. 31. OL. E. 15 8. 9. kötet. Borsod Conscriptiones portarum XVI. sz. 1707. 32. MaksayK, 1971.73. 33.N. Kissi, 1960.42-43. 34.N. Kissi., 1960. 209-210. 254
