A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FARBAKY Péter: Mezőcsát és Ároktő településtörténete és népi építészete

jelenti, hanem a nemesek számának növekedését.

35 A tizedjegyzékekben 1681-ben és 1683-ban Csat kiváltságos helyként szerepel és nem fizet tizedet.

36 Az 1685-ös leírás szerint Csaton 14 elpusztult és 16 lakott ház volt. 1686-ban Doria generális égeti fel a falut. Sokan elmenekülnek a városból. I. lipót 1698. szeptember 25-én két vásárt engedélyez Mezőcsátnak, az egyiket január l-re a másikat Szentháromság vasárnapja utáni csütörtökre, a nemességnek pedig megengedte, hogy a községben vámszedői házat állíthassanak és az utasoktól vámot szedhessenek. Egy 1700-as leírás szerint Mezőcsáton romos a katolikus templom, de áll a reformátusok fatemploma. Az 1680—1710 körüli évek a nagyarányú telepítések időszaka. A Tisza mellékén inkább az eredeti településére visszatérő magyarság a döntő. Az 1715-ös országos összeírásban Csat újra oppidumként szerepel. Az 1720—21-es összeírás 20 zsellért nevez meg Mezőcsáton, a kép nem teljes, mert a nemeseket nem írták össze.

3 7 A Pottornyay család egyezséget kötött a nemességgel 1700-ban, hogy férfiáguk kihalásának esetén a Pottornyayakra száll a birtok. A mezőcsáti nemesség később, hogy ezt az állapotot megszüntesse: határozatot hozott, hogy senki sem adhatja el földjét, a város tanácsának beleegyezése nélkül. A reformátusok a nagyon megviselt fatemplomuk kijavítására kértek engedélyt a XVIII. század elején — ehhez a Helytartótanács meg akart győződni arról, hogy 1681-ben milyen vallású volt a község, volt-e vallásgyakorlata és prédikátora. A kedvező jelentés nyomán megengedték a régi épület fatemplom formában való visszaépítését. Ennek ellenére 1745-ben kőtemplomként készült el az új református templom. 1750-ben Csaton serház is volt, amelyet a nemesek költségén építettek. Az 1770-es úrbéri rendezésben 3 határrészre tagolódik Mezőcsát: Serház Oldalig Közép Járásra és Bükki Oldaha. A Pottornyay család tulajdonában 25 egésztelkes, 83 féltelkes, 54 negyedtelkes jobbágy és 54 zsellér van. A családok száma összesen 216. A kilenc kérdésre adott válaszból kiderül, hogy a város pénzben váltja meg szolgáltatásait, ami jómódú, fejlett árutermelő közösségre utal.

38 Az első magyarországi népszámláláskor (1784—87) is mezővárosként írják össze. Fő birtokosként La Motte grófot nevezik meg. A városban 589 ház volt és 674 család élt, összesen 3200 fő. A férfiak közül nemes 651, pap 1, polgár 14, paraszt 125, polgár és paraszt örököse 114, zsellér 274, egyéb 83, a többi gyerek.

39 Bél Mátyás mellett Vályi András is megemlékezik Mezőcsátról, vásárait dicséri, viszont földjét II. osztályúnak minősíti.

40 Az 1828. évi összeírásban Csaton 460 adózó szerepel, akik 241 ház után fizettek adót. A 460 adózó közt 98 jobbágy, 144 zsellér, 16 hazátlan zsellér, 4 kézműves, és 2 kereskedő volt. Fényes Elek 1837. évi adatai szerint a város határa 14 261 hold, ebből 47% szántóföld, 48,6% rét és legelő, a többi szőlőskert és erdő.

4 ! Az állattartás jelentős, hiszen a legelőterület egyenlő nagyságú a szántóföldterülettel. 35. N. Kiss L, 1960. 264., 515. 36. OL E. 159. Regesta decimorum 63., 73., 75., 77., 78. csomó. 31.AcsádyL, 1896.41. 38. 1770. évi úrbéri rendezés, Borsod megye, OL Filmtár doboz sz. 3659. Kocsis Gy., 1971. 39. Danyi D.-Dávid Z, 1960. 40. Vályi A., 1796.

1. kötet 379. 41. Fényes K, 1837. 97. 255