A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

LOSONCI Miklós: Ruttkay György aktivista festő életműve

végtére felesége Nyiry Lili is szobrász volt. Ebben a műfajban egymást inspirálták, s az is tény, hogy Csorba Géza, Ady portréjának mestere Ruttkay barátja volt. Ehhez járult az a tény, hogy a 30-as évek legelején megismerkedett a hollóházi kerámiával. Életművének ezen epizódja évtizedekig tartott és hibátlan kerámiaszobrokat eredményezett. Igen hatásos „Teherhordó"-ja, „Harmonikázó szlovák fiú"-ja és az 1936-ban mintázott „Tánc", ő is olyan képzőművész, mint Hincz Gyula és Matisse, - egy műfaj, egy közeg nem elegendő számára vizuális gondolatai megörökítéséhez. Rodin művészetét folytatja kék mázzal bevont „Csók"-ja és fiát, ifj. Ruttkay Györgyöt is megmintázta, amint karosszékben ül. Nyiry Lili kizárólagosan szobrász. A fehér agyagból mintázott és speciális hőmérsékleten égetett, mázzal bevont hollóházi eljárás alapján készült szobrok kézbe fogható bensőségükkel ma is érvényes szépségükkel fejezik ki a „Pietá"-t, „Petőfi" alakját, a sziklához láncolt „Prometheus"-t. Érdekes a „Salome" fej is, nemkülönben az Arany János ihlette „Vörös Rébék" körplasztika. Nyitott érdeklődése révén szoborrá alakította a „Csodálatos Mandarin"-t, Lédát, Eurydikét, anyát gyermekével, hat ló ágaskodó testével kavargó „Vihar"-t. Szinte lehelt finomságú a „Vénusz születése", drámai hatású a kerámiaszoborban előhívott Zách Klára és Kőműves Kelemenné. Megoldást talált koldusasszonyához és Csipkerózsikához, legújabb műve 1975-ben készült és „A szarvassá vált fiúk" történetét mondja el a szobrászat eszközeivel úgy, hogy számbaveszi Bartók zenéjének magaslati eredményét is. Egy biztos, Nyiry Lilinek sikerült Ruttkay György inspiratív társaságában olyan műveket létrehozni, melyek alkalmasak belső terek léleknövelő díszítésére, kis méretükkel is derűs közérzetet hoznak létre. Kettejük közös szobrászműhelye jelzi és bizonyítja azt, hogy „A művészet az a nyelv, mellyel utódaink velünk is beszélgethetnek az eljövendő századokban", - nyom és üzenet.

36 Ruttkay György életművének jelentősége. Az értékteremtők sorába tartozik, a festészet olyan kincstárnoka, akit kora nem fedezett fel, nem méltányolt érdemeinek megfelelően. Most készül a leltár, - s ő művészetével valóban beszélget velünk, - szépíti és nemesíti életünket. Szabó Júlia „az aktivisták Benjaminjá"-nak nevezi, aki utal kettősségére is, s nagyon árnyaltan, érzékenyen közelíti az igazságot a következő levezetésben: „Berlinből visszatérve megpróbálja bemutatni alkotásait, de alig talál érdeklődésre. Túl immateriális és túl steril stílusa a húszas évek Magyarországa számára. A visszavonuló művész számára a rajzlap intim világa marad csupán bensőséges mondanivalóinak hordozója. A nagyobb nyilvánosságra szánt festményei lassan kezdenek alkalmazkodni a Magyarországon legáltalánosabban elterjedt naturalista látásmódhoz. Mintha kettős életet élne - gondoljuk önkéntelenül - mikor egymás mellett látjuk tiszta és fegyelmezett kubista műveit és tétova, tapogatódzó egyéb alkotásait. Nem szabad elfelejteni, hogy az aktivisták átütő mozgalma á húszas évektől lassan egyéni küzdelmekké, külön utakká hullott szét, s még a legnagyobb egyéniségeknek is súlyos veszteség volt a közösség, a csoport sodró lendületének hiánya".

3 7 Ehhez annyit szükséges hozzátenni, hogy e kettősség tétovasága mindig a mű irányába lendült Ruttkay önismerete jóvoltából társtalansága időszakában is, s az aktivizmus 36. Nyiry Lili személyes vallomása, szóbeli közlése. 37. Szabó Júlia tanulmánya, a kézirat Nyiry Lili tulajdonában. 228