A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

LOSONCI Miklós: Ruttkay György aktivista festő életműve

történelmi széthullása Uitz életművének kibontakozását is megrongálta Ruttkay munkásságával párhuzamosan ugyanazon időben más körülmények között. Szépen fejezi be Szabó Júlia Ruttkay Györgyről írt tanulmányát, mintegy sorsát és portréját rajzolja meg e sorokban: „A Ma körében töltött rövid idő tartást és egyenletes nívót adott évtizedeken át ugyanazt a fejlődési fokot mutató műveinek. Mintha Robinsonként egy távoli szigeten élve maradt volna meg e korszak hétköznapjait és mámoros ünnepeit egyaránt emlékezetében hordozó krónikásának." Munkásságának két talánya, hogy egyedül találta meg egészen fiatalon és végérvényesen önmagát, s nem vesztette el a minőséget festői magányában sem. Jellemző történetet mond el a „Festőszemmel Itáliában" c. naplókötetében. Idézem: „Nagy élvezettel bolyongtam az Ernst Múzeum tágas, sokszor megárt termeiben, amikor az egyikben egymással beszélgető művészeket pillantottam meg, akik közül Csorbát és Márffyt nyomban felismertem. Társaságukban egy megkapóan kellemes megjelenésű szőke hölgyet is láttam. Mivel Csorbával beszélni akartam, odaléptem a csoporthoz és Gézát melegen üdvözölve, bemutatkoztam a többieknek és így a hölgynek is. Képzelhető a meglepetésem, amikor Márffyne — mert ő volt - kedvesen kezet nyújtva, annyit mondott: Csinszka. Ady volt feleségével álltam tehát szemben, aki olyan volt, amilyennek képeiről és a róla olvasottak alapján elképzeltem. Perceken belül közvetlen beszélgetés kezdődött négyünk között: művészetről, ismét a művészetről és végig a művészetről."

38 Igen, Ruttkay György élete is ez volt: Művészet és újra művészet és mindig művészet, melyről álmodott, melyet teremtett. összegezés. A nemzetközi avantgárdé mozgalom önálló fejezete volt a magyar aktivizmus az 1910-es években. Szellemi vezetője Kassák Lajos volt, egyik érdekes alakja Ruttkay György, aki első rajzait az olasz frontról küldte a „Ma" c. aktivista folyóiratba. 1898-ban született Vágsellyén. Édesapja táblabíró volt, aki fiát is a jogi pályára szánta, de ő a festészethez vonzódott. Kassák Lajos megerősítette ezen szándékában, melyet 1918-as levélváltásuk is igazol. Mindamellett 1926-ban jogi doktorátust szerzett, közben Glatz Oszkár tanítványa lett a Képzőművészeti Főiskolán, sőt építészeti tanulmányokat és szobrászi stúdiumokat is folytatott. Szikszón, Göncön, Kassán jogászkodott, 1930-ban feleségül vette Nyiry Lili szobrászművészt. Több önálló kiállítása nyílt Budapesten, Kassán, Debrecenben. 1945—50-ben egyetemi tanárként működött Szegeden, élete utolsó évtizedét 1974-ben bekövetkezett haláláig Miskolcon töltötte. Ruttkay György részese is volt a magyar aktivizmus eredményeinek, osztozott is a mozgalom sorsában, s bár a 20-as évektől társak nélkül magányosan dolgozott, módosult stílusa is, értékrendje az eredeti eszmény jegyében állandósult. Aki igazán hatással volt rá, az Kandinszkij, Kassák és Picasso, - de az absztrakciót ö mindig valóságelemekkel ötvözte és akubizmust megszakított és légiesült formákkal alakította saját egyéniségévé. Első rajzait albumba gyűjtötte, s e munkák az első világháború első sebesültjeit, katonalovait, Beckó várát ábrázolják 1914-ben. Az olasz frontról küldött rajzai, így a kubisztikus hangvételű „Ütközet" Kassák Lajos lapjában jelent meg. Az 1920-as évektől megváltozott stílusa, de körülményei is. Magányosan dolgozott Szikszón, Göncön, - ebben az időben készültek sajátos művei a költői realizmus szellemében, áttetsző, légies formákban. Ez a módszer és festői magatartás nyilvánul meg a „Disz38. „Egy aktivista festő vallomásai". 15* 229