A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

LOSONCI Miklós: Ruttkay György aktivista festő életműve

17. kép. Dante és Beatrice (akvarell) 1963 16. kép. Szerelem „Boszorkányégetés"-ben szecessziós hevülettel adja elő az eseményt az égő hús szörnyű víziójával. A „Hadak útja" fordított föld, a talaj súlytalan, felhőkön száguld a föld a lovakban. Különös hálózat a „Tél". Szinte japános finomság leheletszerű áramlását érzékeljük e maradandóan megoldott mesterműben, melynek két változatát is a reális és elvonatkoztatott elemek arányrendje uralja. Az erezetes vonalvezetés tátrai élményt közvetít a rózsaszín és kék árnyalatok légies költőiségével.

2 * Sokat dolgozott és visszavonhatatlanul, folyamatosan. Lovak, sebesültek integetnek művészetéből az első világháborúban, melyet táncos figurák, pinceajtó, bakter, több női akt követ és néhány remekbe szabott rajzsorozata. 1962-ben készült el az „Egy bérház élete" Szegeden. Novellisztikus alapossággal rajzolja meg ceruzával a kaput, a borbély- és élelmiszerüzletet, a mosókonyhát és a pincét, az udvart a porolóval, a lépcsőházat és a napfürdőzőket. Pompás illusztrációkat készített Móricz Zsigmond „A boldog ember"éhez. Érdekes, hogy Madách Tragédiájának rajzi kíséretében ugyanúgy domináns a kör, mint a „Balatoni rege"-ben, melynek szövegkönyvét Nyiry Lili írta. Akármilyen témát választott, akármilyen eszmébe öltöztette formáit, mindig kerek és végérvényes lett a kép fogalmazása, - ars poeticája a világosság, hiszen a mű a világ, minden ember számára készül, nem magánbeszéd, hanem közügy. Legyen „Anyaság" vagy „Párizsi nő", ködben 21. Ez a változat ifj. Ruttkay György tulajdona. 222