A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

VÉGVÁRI Lajos: 100 éve halt meg Manet

2. kép. Manet: Baudelaire kedvese lelet azonban nem láthat tárgyat, csak a fény-árnyék és a fényvisszaverődés által életre hívott felületeket. Ezeknek a tiszta optikai meglátásoknak a visszaadása lehet kizárólag a festészet feladata. Tehát a rajzot, a körvonalat, a tagolatlan színfoltot, mint akadémikus lim-lomot kivetették a festészet eszközei közül. Csak színek vannak, de a színek sem abszolút tulajdonságai a tárgyaknak, hanem relatív jelenségek melyek a fénytől függnek. Például egy adott felület vakító napfényben fehérbe játszó sárga, árnyékban lila, ugyanez a felület zöld tárgy közelléte esetén kékes, piros tárgy esetén narancs színű árnyalatokat is mutat. A sokféle ráhatás szemléltetésére a színfoltokat a tárgy tudott színfoltját szét kell bontani apró színes pontokra, összetevőkre: ezáltal a tárgy anyagszerűsége éppúgy elvész, mint a határozott körvonal. A tárgy megjelenése a körötte és mögötte lévő tárgyaktól (színértéktől, viszonylataiban, a levegő fénytörő közegének vastagságától) függ. Ez az elv lényegében mechanikus materializmus hajtása, szkeptikus világnézet, mely azt hirdeti, hogy minden csak látszat, ennélfogva semmit sem tudunk biztosan, minden dolognak sokféle arca van, attól függ, hogy nézzük, hogyan Játjuk meg". A művészettörténet nagy tévedései közé sorolhatjuk tehát azt a tényt, hogy az impresszionizmust egy időben a polgári optimizmus megnyilvánulásának tekintették, világos, derűs összhatású színei miatt. Holott valójában az impresszionizmus a bizonytalanság, a semmiben nem hivés módszere, a felület művészete, mely részmegoldások kedvéért feláldozta az egészet. Lemondott a művészet nagy társadalmi és eszmei célkitűzéseiről, s nem akar többet, mint 192