A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FÁRI Irén–KŐHEGYI Mihály: Herman Ottó szakvéleménye egy Szegednek felajánlott természettudományi gyűjteményről

Neuroptera -. Ezeket azonban többszörösen elő kellett kémem s az a benyomásom volt, hogy Schaufuss úr nem szívesen mutatta. Ezek valóban igen rossz karban vannak s már el sem szállíthatók. A többi rendek gyűjteménye, mint Hymenoptera, Diptera, Hemiptera kicsiny, némely eredeti meghatározással. Bevégezve a szemlét, magamhoz kértem Schaufuss urat s körülbelül a következó'ket adtam neki elő. Előttem tiszta és világos, hogy az, a mit Schaufuss úr múzeumnak, vagy Lajos Salvator múzeum­nak nevez és mint ilyent többek között Szeged városának is oly föltétel mellett ajánlott fel, hogy önt e múzeummal, mint igazgatót átvegye, tisztességes fizetéssel, majdan nyugdíjjal ellássa és családjáról is gondoskodjék, hogy - mondom - ez nem múzeum, hanem egy régi természetrajzi kereskedésnek legnagyobbrészében igen elhanyagolt állapotú, el nem kelt maradványa; részben oly maradék, a mely a használható anyag többszörös kiválogatása után fenmaradt s már sehogysem értékesíthető, ön is kénytelen lesz bevallani, hogy pl. az emlősök és madarak — eltekintve minden egyébtől - már a nagyfokú elmolyosodás következtében sem alkalmasak arra, hogy felállítassanak; ezek legtöbbje több­szörösen elpenészedve, ismét kiszáradva, a felállításra már nem is alkalmas, azoknál a rongálásoknál fogva pedig, a melyek a jellemző részeket érték, már a dermoplasztika művészete is szükségképpen kudarczot kell, hogy valljon. Ezek a maradékok, bárhová szállítva is, elmolyosodással fenyegetik az egész környezetet, legtöbbje már ennélfogva is tűzre való. Ha Szeged városa rovartani múzeumot óhajtana felállítani, elismerem, hogy akkor a bogarak tekintetében, részben a pillangókéban is, az ön gyűjteménye szolgáltathatná az alapot, megjegyzem azonban, hogy kellő átidomítás mellett s hozzátéve azt is, hogy a többi rovarrendek önnél már részben elszállíthatatlanok, tehát pótlásra szorulnának. Szeged azonban oly múzeum felállítására törekszik, mely nem foglalja magában csupán egy-két állatrend specziális gyűjteményét, hanem a mely bemutatja a természetiek rendszerének keretét, ha egy előre csak főbb vonásokban és vázlatosan is; bemutatja hozzá oly formában, melynek kezelése és egyéb felszerelése megfelel a tudomány mai követel­ményeinek. Szeged arra törekszik, hogy e múzeummal egy főiskola felállításának szükségessége mellett lehessen érvelni, másfelől, hogy a közre is felvilágosítólag hasson. Az ön anyagát véve: a főiskola érdekére való tekintetből, ez az anyag elégtelen, hozzá nélkülözi a modern tudományosság követel­ményeit; - a közre való tekintetben, bizony, hogy az anyag egyfelől szertelen hézagos, másfelől annyira specziális - a bogarakban - hogy nem nyújthatja azt, a mire egy tipikus alföldi magyar város nagy közönségének valóban szüksége van. Azt el nem fogadhatom, hogy Freiburg egyeteme önnél kereste volna gyűjteményeinek ki­egészítését, mert valójában semmije sincsen, a mi egy német egyetem szín tájába beillenék; azt sem fogadhatom el, hogy a gyűjtelek értéke 2-300 000 márka: az ön józanul számító földiéi meg sem engednék, hogy ilyen érték ajándék czimen idegenbe mehessen. Legvégül pedig, a gyűjtemények helyreállítása és mellőzhetetlen kiegészítése oly összeget köve­telne, a melyen a természetrajzi kereskedés már igen fejlett fokán Szeged egy - czéljainak teljesen megfelelő - válogatott Múzeumot szerezhet. Azt megígérhetem, hogyha a város erre az utóbbira határozná el magát, én önt a rovar keretek egybeállítására és szállítására ajánlani fogom. Arról azonban bizonyosan önmaga is megvan győződve, hogy gyüjteléke nem az az érték, a melyért igazgatóságot, fizetést, nyugdíjat és egy család biztosítását lehetne követelni. Az, hogy ön alkalmas-e egy Múzeum igazgatására, az más kérdés. Ismereteit nem vonom kétségbe; de azt szem előtt kell tartanom, hogy meg kellene tanulnia magyarul, hogy e nyelven meg kellene szólaltatnia a gyűjteményeket is, hogy a magyar nyelv a tipikus németre nézve sokszor meg sem közelíthető - noha vannak kivételek is - de nem tudhatom, ön ilyen-é? Mindezeknél fogva - nagyon sajnálom - de részemről nem ajánlhatom a szerződés megkötését. Minthogy azonban birok avval a szerénységgel, hogy ítéletemnek ne követeljem a csalhatatlanságot, örülni fognék, ha véleményemet más szakember is feljülvizsgálná. Schaufuss úr igen nagy tiszteségtudást tanúsított, azt mondta, hogy félj ül bírálást nem óhajt, elismeri, hogy múzeumának sok a hiánya és baja, de hát ő egyedül van s nem győzi a conservalast; de vannak előnyei is s hogy Meissen, Planen, Freiburg városok stb. csak azért mondta le, mert nincsen pénzűk stb. Barátságosan és kölcsönös tisztelettel váltunk el. 186

Next

/
Thumbnails
Contents