A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FÁRI Irén–KŐHEGYI Mihály: Herman Ottó szakvéleménye egy Szegednek felajánlott természettudományi gyűjteményről

ládákban és dobozokban; sokszorosan ide-oda hurczoltattak és conserválásban alig, vagy nem is részesültek. Az általános benyomás, a mit a nagy helyiség reám tett; lomtárszerű volt. A bejárattól széttekintve, leginkább madárbőrök voltak láthatók, részben rendszeresen csoportosítva s éppen ez tette legott szembeötlővé azt a bizonyos elfakulást, a mely a hosszas heverés, a por, a penész, a kiszáradás és újból való elpenészedés következése. A madárbőröknek már futólagos szemlélése közben is nyomban kimarkolhattam p. o. azokat az úszómadarakat, a melyeknek lábán az úszóhártyák ki voltak rágva, vagy lyukasztva; sok gázlót, a melyeknek lábáról le volt rágva a borító pikkelyzet; sőt az ín is, úgy, hogy csak a puszta csont maradt meg. Igen soknál a penész a felületen le volt ugyan törölve, de a test felőli oldalon vastagon virágzott. Fölemelve itt-ott egy-egy bőrt, legott föltűnt alatta a múzeumokat rongáló rovarok porszerű ürüléke, az elhalt rovar nemzedék tetemeivel együtt; pedig e rombolók munkája most szünetelt. így volt ez az emlősökkel is. A rombolók új nemzedéke már fejlődött. A felállított emlősök közül tulajdonképen csak egy fóka vált be; minden egyéb vagy molyos, vagy legalább gyanús. A felállított madarak közt legtöbb az egerész ölyv-Buteo communis -jeléül annak, hogy itt is a kereskedelmi szempont a mérték adó s az üzlet leginkább kisebb iskolai gyűjtemények összeállítására van fektetve. A többi felállított madárnál feltűnt az igyekezet, hogy tetszetőseb állapotba helyeztessenek: lábaik festve, különösen pedig lakkozva vannak; sok példány régi, szennyes és színehagyott. Némely madár-család, így a kisebb gázlóké, a szó szoros értelmében szét van rágva. Az eredet majdnem kivétel nélkül hiányzik, csak a kereskedők firmája van jelezve. Az az állítás, hogy a czédulák színe a határozó, nem bizonyul valónak, a próbák nem sikerűitek. A madár-tojás gyűjtemény is színehagyott benyomást tett. A csúszómászóknál és halaknak azon része, mely borszeszben van eltéve, sokszorosan megrothadt, mert a borszesz nem volt elegendő. A néprajzi rész jelentéktelen. Az ásványgyűjtemény kicsiny, legbecsesebb egy kis darabja az 1868-ki varsói meteorhullásnak. A pillangó gyűjtemény - európai fajok - terjedelmes s feljül-alúl üveges fiókokba elhelyezve elég jól conservált is; de az eredetre nézve ez is néma. A csontvázak többnyire csonkák. Egy mellékhelyiségben ismét egy rovargyűjtemény van, leginkább többszörös példányok, a melyekből kis gyűjtemények állíttatnak össze. Egyéb gondozás hiányában - e gyűjteményben a naftalin marokszámra van szétszórva. E futólagos szemle után kijelentettem, hogy a tüzetesebb szemlét a következő napon d. e. 10 órától kezdve ejtem meg. Azt megvallom, hogy egész akaraterőmre volt szükségem, mert a hideg e sohasem fűtött helyiségben rettentő s a kellemetlenséget még fokozta a szenny, a rothadó tárgyak bűze, a naftalin s különösen a vizsgálat alatt felszálló részben mérges por is. E tüzetes szemlénél, a melyet leginkább melegedés miatt félbe is kellett szakítanom, mindaz, a miről a futólagos megtekintés nagyjában tanúságot tett, még élesebben domborodott ki. S ha itt-ott akadt valami jobb, ezt is kizárólag üzleti szempontok teremtették össze; 10-15 téli és nyári pintyőke, hósármány stb.; egy elég csinos Colibri gyűjtemény, de inkább díszül összegyűjtve; a kagylók, csigák, házai összevissza halmozva, eredet nélkül; a tojás gyűjtemény, noha elég gazdag, nem foglalja magában azt, a mire a descriptiv tudomány most kiváló súlyt fektet: a fészekaljat s az abban mutatkozó eltéréseket, hanem egy fajnak mindenféle eredetű tojásai, legtöbbször minden megjelölés nélkül össze vannak halmozva s minthogy a szekrények rosszak, a színes tojás nagy része elfakult, színehagyott. Egyáltalában a tudomány követelte megjelölések sokszorosan és merőben hiányzanak. Minthogy nyilvánvaló volt előttem, hogy a tudományosabban kezelt rész a rovaroké, a melynek a két Schaufuss irodalmilag is mívelője volt - az ifjabb ma is az - a „múzeumban" levő gyűjteményt tüzetesebben vettem elő, különösen pedig azokat a rovarrendeket, a melyek a rendszeres összeállítás érdekében nélkülözhetetlenek és részben kiválóan alkalmasak annak megítélésére is: milyen a gyűjtemények gondozása? Ide tartoznak különösen a sáskafélék - Orthoptera - és a szitakötőfélék 185