A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FÁRI Irén–KŐHEGYI Mihály: Herman Ottó szakvéleménye egy Szegednek felajánlott természettudományi gyűjteményről

meggyőzött arról, hogy: „A latin, francia, s angol nyelveken kívül a természetrajzi szakismeretekben nemcsak elméleti, de egyúttal gyakorlati avatottsággal bír."

2 6 Két szegedi kultúrintézmény (könyvtár, múzeum) történetét közelről érintő megjegyzéseit bővebbenJcell idéznünk. „Egy jövendőbeli nagy és szép természetrajzi múzeumot tehát vagy az ajánlat elfogadása útján sikerül megalkotni, vagy pedig talán soha sem lesz a városnak ily intézménye. Az is felhangzott a természetrajzi múzeummal szemben, hogy Szeged közönségének ízlése nemesbítésére ajánlatosabb volna egy képzőművészeti múzeum alapítása, s e végre antik szobrok gipsz másolatainak és festmények lennének beszerzendők, mely úton a hazai képzőművészet is nagy istápolást nyerne. Az ízlés nemesbülésére a képzőművészeti múzeumnak kétségen kívül nagy hatásuk van, főként ott, hol az általános műveltség egy bizonyos fokot már elért. De azt hiszem nem csalódok, a midőn azt állítom, hogy nekünk előbb még az általános műveltség emelésén kell munkálkodnunk. E végből pedig semmi sem oly hatékony, mint ép a természet csudás és tanulságos világának szemlélhető feltüntetése; vagyis egy mindenki által használható s tudományos alapokon létre hozandó természetrajzi gyűjtemény felállítása. Bocsánatot kérek, ha fejtegetésem egy kissé kitérő, de kötelességem elmondani tapasztalataimat. Itt van a gazdag Somogyi Könyvtár, melyből annyit lehetne meríteni, s mely annyi mindenféle irányban kész, bőséges forrás. Ezen nagy tudományos kincsnek 10 évi tapasztalatom szerint a nagy közönségre nézve nincs semmi hatása, s talán a jövőben sem lesz soha, — mindenkor a nagy közönséget értve. A tapasztalat szerint a könyvtárnak a tanult körök, a búvár és tudós közönség műhelyei. Ott van például Hamburg s annak nevezetes nagy könyvtára. A nagy, művelt közönség nem veszi azt igénybe, s így a nagy közönség műveltségi állapotára maga a könyvtár közvetlen hatással nincsen. A világváros nagy szellemi kincstárát a legutóbbi évben is összesen 3126 olvasó kereste fel, jórészben vidékiek, a helybeliek közül pedig főként azok, kik szorosabban a tudományokkal foglalkoznak, s a nagy közönség soraiból valók elvétve fordultak csak elő. Ellenben az ottani hírneves természetrajzi és népismereti múzeumot a tömegek látogatják. Naponként ezrek és ezrek járnak oda, hol a nagy közönség a puszta szemlélet által is ismereteit gyarapítja s műveltségét fokozza. Úgy vagyok meggyőződve, hogy a mi nagy közönségünk egy természetrajzi gyűjtemény felállítása által fog legjobban a művelődés ösvényére jutni. A legegyszerűbb ember is a természet gazdag és változatos alakulásainak szemléletén gyönyörködni fog legelőbb s felébred benne a gondolkodás, párhuzamot von maga, otthona, környezete és a tapasztalatok között, s ez a gondolkodás és egybevetés mindennél jobban fogja ösztönözni az olvasásra, az ismeretek gyarapítására és lassanként az egyszerű ember kiemelkedik az ő szűk látóköréből, kis világából. 26. Schaufuss később igazolta Reizner véleményét, hiszen Calwer's Káferbuch. I—

II. Stuttgart, 1916. c. vaskos, 1390 oldalas, 48 színes táblával és 254 szövegközi rajzzal ellátott munkája a legjobb határozók egyike volt a maga korában. - A latin növénynevek utáni Schau. azonban nem az ő, hanem Schauer Johan Konrád (1813-1848) német botanikus nevét jelenti. 181