A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (III. Befejező közlemény)

A Nyomdász Szakszervezet nagy hagyományokkal rendelkező szakegylete volt a városnak. Már 1919-ben olvashatunk róluk: hogy a háború alatt a folytonos költözködés közben tönkrement könyvtáruk javára ünnepélyt rendeznek. Műsoron az ismert munkáskórus: Titán vagy nép, énekli a MÁV Dalárda, vezényel Beregszászy Károly. Ady versek, előadja Jánosfy Kálmán, a Miskolci Napló munkatársa, zongorán közreműködött Becht József. (A művek nevét nem közölték.) Konferált Fülöp József, - aki a Felszabadulás után a város politikai életében tevékeny szerepet játszott.

58 Az egyesület szellemére jellemző, hogy 1933-ban „kedélyes" estet tartottak a következő műsorral: 1. Dalárda Munkásinduló. 2. Várnai Zseni: Munkás az én apám. Francz Ilonka szavalt. 3. Névely József gordonka szólója. 4. Dalárda: Népdalok. 5. Nagy Mihály: Ady verseket szavalt. 5. Haydn: Gordonkaversenyét előadta: Névely József. 7. Dalárda: Munkásinduló. „Kedélyesnek" nem — de igényesnek mindenképpen minősíthetjük.

5 9 1934-ben ünnepelte a város 25 éves évfordulóját annak a közjogi eseménynek, hogy rendezett tanácsú városból törvényhatósági joggal felruházott várossá alakult. Ez alkalomból rendeztek egy nagyszabású Miskolci Hetet, amelyen azt kívánták bemutatni, mit eredményezett az önállóság, „a maguk lábán járni tudás", mit eredményezett a város polgárainak öntudatos, önakaratából származó és lankadatlan munkája. Sok és érdekes esemény várta a látogatót. Az ilyen alkalmakkor szokásos kongresszusok, kiállítások, - ez alkalommal leplezték le Lévay József ma is meglevő szobrát, az egyik számunkra érdekes esemény volt a Daláregylet már említett 75 éves jubileumi díszközgyűlése és hangversenye, a Teremtés oratórium ismételt előadása, — de erről külön szólunk majd néhány sorban. Az egész város zengett a Levente Zenekar és a 13. honvédgyalogezred muzsikájától, az Avason, az Erzsébet (mai Szabadság) téren. Aug. 14-én Gyóni Géza emlékünnepélyt is tartottak, amelynek irodalmi részét mellőzzük, a zeneiből kiemeljük: a Csajkovszkij: D-dúr kvartett előadását. Melles Béla hangversenymester és Hódossy István a M. Kir. Operaház tagja, Kolozs Richárd és Sassy Iringó tolmácsolásában. Utolsó száma volt ennek a műsornak. Gyászinduló Beethoven: Eroica c. Szimfóniából. Előadja a Görgey Artúr 13. honvédgyalogezred zenekara. Vezényel Boldis Dezső dr. Győr-Mosony és Pozsony vármegyék kir. tanfelügyelője.

6 ° 1936-ban ismét Miskolci Hét várta a látogatókat, az 1934 évinél még gazdagabb programmal. A város polgármestere ekkor már a Daláregyletből ismert - most már nem Hornyák , hanem Halmay Béla. 48 oldalas útmutató tartalmazta a látni-hallanivalókat. Szükség is volt erre az útmutatóra, mert csak a kiállításokból 7 várta a látogatókat. Ez alkalommal tartották a Magyar Városok Országos Szövetségének r. k. közgyűlését a Városháza dísztermében, amelyen részt vett valamennyi magyar város polgármestere, főispánja, felsőházi tagja. A sok országos tanácskozás között ki kell emelnünk a Miskolci íróhét konferenciáját nem kisebb nevekkel, mint Illyés, Móricz, Várnai Zseni, Veres Péter, Tersánszky Józsi Jenő, Sárközi György és mások. Bármennyire érdekesek voltak az egyéb események ezúttal is főleg a zenét keressük, amely az aug. 2—9-ig tartó héten szép szerepet kapott. Aug. 6-án Miskolci előadóművészek és a miskolci helyőrség egyesített zenekarának hangversenye Dohnányi: Gor5 8. R. H. 1932. febr. 17. 59. Színpad és kultúra 1919. III. 8 - III. 15. 60. Eredeti műsor. 170