A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

NÉMETH Györgyi: A 10-es honvédek és a „10-es honvéd” 1917-18-ban

A lap szerkesztése, de természetesen a tartalma is teljesen különbözött a korabeli polgári újságokétól. A háború alatt kiadott számok rendszeresen jelentkező, állandó rova­tokba rendezve közölték az ezreddel kapcsolatos híreket. A lap első oldalán olvashatjuk a vezércikket, amely olykor a második, harmadik lapon is folytatódott. Néhányszor nem vezércikk, hanem a lap tartalmának többi részéhez illő vers került az első oldalra. A belső oldalakon a következő, több-kevesebb rendszerességgel egymást követő rovatok foglaltak helyet. A „Hétről-hétre" rovatban, amely a heti tárca szerepét töltötte be, a szerkesztő számolt be tréfásan a heti eseményekről. „Az ezred krónikás könyvéből" című rovat az ezred történetének ismertetése, „Az ezred aranykönyvéből" rovat pedig a kitüntetéseket közölte. A „10-es hősök árváinak" rovatában az ezred özvegy- és árvaalapja elszámolásai olvashatóak. A „Fehér fakeresztek" rovat az elesett bajtársakról emlékezik meg. „Mi újság nálunk? " címmel az ezred, „Mi újság majdnem nálunk? " címmel a kiképző csoport, „Mi újság otthon? " címmel a pótzászlóalj életének napi eseményeiről számoltak be rövid hírek és tudósítások formájában. A „Vöröskereszt és vidéke" rovatban a segélyhely és a beteggyűjtő híreit, „Amit a szakácsok főznek" rovatban a front, „Amit a vonatnál főz­nek" rovatban pedig a trén álhíreit közölte a lap. A lapnak volt irodalmi, művészeti és sportrovata, s külön rovatot nyitottak a 10-es anekdotáknak. A lap szerkesztői üzenetek­kel és az ezeket követő miskolci hirdetésekkel zárult. Az újság későbbi számaiban néhány új rovatot is nyitottak. Már az első évfolyam ötödik számától kezdve jelentkezik az „Oláh Gyuri az helzetrül +" rovat, mely az ezred egyik kedvencének, a cigányszármazású Oláh Gyurinak a nézőpontján keresztül mutatja be az eseményeket tréfás formában. A 2. év­folyam 13. számában indítják a ,Reszelő fejfák 10-es temetőkből" rovatot, melyben egy­egy a háborúban elesett tiszt halálának körülményeiről számoltak be. Az állandó rovatok mellett különféle egyéb cikkek is helyet kaptak a lapban, de kizárólag csak olyanok, melyek valamiféle módon kapcsolatosak voltak az ezred életével. Az újság gyakorlati tájékoztatást is nyújtott a katonáknak, mivel például rendszeresen közölték a menet­rendet, amely nélkülözhetetlen volt a szabadságolás alatti hazajutáshoz. De ismertették a hadműveleti területen való látogatás szabályait, a levelek postázásának módját, a magán­táviratok feladásának lehetőségét is. A lap szerkesztője és legodaadóbb munkatársa, Sassy Csaba írta a legtöbb cikket. Sassy gyakran használt álneveket cikkei alatt. Már a háború előtt is használta az Aiglon és Avas neveket, háborús álnevei: dr. Szikla Szilárd, Vicc Elek és Sss. Sassy Csaba nemcsak újságíró volt, hanem költő is, sok versét, dalszövegét közölték. A háború alatt is jelentek meg verseskötetei Miskolcon, 1917 ben a Frontról-frontra, 1918-ban: A csiki határ­szélről. 6 Sassy Csaba leszerelése után is újságíró és költő maradt, Miskolcon élt. A vezér­cikkeket gyakran az ezredparancsnok, Sáfrán Géza írta. Az ezredtörténet írója és az özvegy- és árvaalap vagyonának kezelője, a lap rendszeres munkatársa, Petiik Ernő száza­dos, aki 1918. júliusától a lap felelős szerkesztője. A szerkesztőség tevékeny tagja volt még Thurzó Nagy László, aki szintén cikkeket és verseket írt, s Sassy Csaba leszerelése után, 1918. augusztusában pedig átvette a lap szerkesztését. 7 Az újság illusztrátora, Kövér Gyula festő, aki karikatúrákon örökítette meg az ezred jellegzetes és híres alakjait. Kiss­5.10-es honvéd (továbbiakban 10-es) 1917. 1. szám 15. 6. HOM HTD. 68. 4.2. 93. 97. 7. HOMHTD. 68.4. 2.91. 132

Next

/
Thumbnails
Contents