A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

NÉMETH Györgyi: A 10-es honvédek és a „10-es honvéd” 1917-18-ban

A lap szerkesztése, de természetesen a tartalma is teljesen különbözött a korabeli polgári újságokétól. A háború alatt kiadott számok rendszeresen jelentkező, állandó rovatokba rendezve közölték az ezreddel kapcsolatos híreket. A lap első oldalán olvashatjuk a vezércikket, amely olykor a második, harmadik lapon is folytatódott. Néhányszor nem vezércikk, hanem a lap tartalmának többi részéhez illő vers került az első oldalra. A belső oldalakon a következő, több-kevesebb rendszerességgel egymást követő rovatok foglaltak helyet. A „Hétről-hétre" rovatban, amely a heti tárca szerepét töltötte be, a szerkesztő számolt be tréfásan a heti eseményekről. „Az ezred krónikás könyvéből" című rovat az ezred történetének ismertetése, „Az ezred aranykönyvéből" rovat pedig a kitüntetéseket közölte. A „10-es hősök árváinak" rovatában az ezred özvegy- és árvaalapja elszámolásai olvashatóak. A „Fehér fakeresztek" rovat az elesett bajtársakról emlékezik meg. „Mi újság nálunk? " címmel az ezred, „Mi újság majdnem nálunk? " címmel a kiképző csoport, „Mi újság otthon? " címmel a pótzászlóalj életének napi eseményeiről számoltak be rövid hírek és tudósítások formájában. A „Vöröskereszt és vidéke" rovatban a segélyhely és a beteggyűjtő híreit, „Amit a szakácsok főznek" rovatban a front, „Amit a vonatnál főznek" rovatban pedig a trén álhíreit közölte a lap. A lapnak volt irodalmi, művészeti és sportrovata, s külön rovatot nyitottak a 10-es anekdotáknak. A lap szerkesztői üzenetekkel és az ezeket követő miskolci hirdetésekkel zárult. Az újság későbbi számaiban néhány új rovatot is nyitottak. Már az első évfolyam ötödik számától kezdve jelentkezik az „Oláh Gyuri az helzetrül +" rovat, mely az ezred egyik kedvencének, a cigányszármazású Oláh Gyurinak a nézőpontján keresztül mutatja be az eseményeket tréfás formában. A 2. évfolyam 13. számában indítják a ,Reszelő fejfák 10-es temetőkből" rovatot, melyben egyegy a háborúban elesett tiszt halálának körülményeiről számoltak be. Az állandó rovatok mellett különféle egyéb cikkek is helyet kaptak a lapban, de kizárólag csak olyanok, melyek valamiféle módon kapcsolatosak voltak az ezred életével. Az újság gyakorlati tájékoztatást is nyújtott a katonáknak, mivel például rendszeresen közölték a menetrendet, amely nélkülözhetetlen volt a szabadságolás alatti hazajutáshoz. De ismertették a hadműveleti területen való látogatás szabályait, a levelek postázásának módját, a magántáviratok feladásának lehetőségét is. A lap szerkesztője és legodaadóbb munkatársa, Sassy Csaba írta a legtöbb cikket. Sassy gyakran használt álneveket cikkei alatt. Már a háború előtt is használta az Aiglon és Avas neveket, háborús álnevei: dr. Szikla Szilárd, Vicc Elek és Sss. Sassy Csaba nemcsak újságíró volt, hanem költő is, sok versét, dalszövegét közölték. A háború alatt is jelentek meg verseskötetei Miskolcon, 1917 ben a Frontról-frontra, 1918-ban: A csiki határszélről.

6 Sassy Csaba leszerelése után is újságíró és költő maradt, Miskolcon élt. A vezércikkeket gyakran az ezredparancsnok, Sáfrán Géza írta. Az ezredtörténet írója és az özvegy- és árvaalap vagyonának kezelője, a lap rendszeres munkatársa, Petiik Ernő százados, aki 1918. júliusától a lap felelős szerkesztője. A szerkesztőség tevékeny tagja volt még Thurzó Nagy László, aki szintén cikkeket és verseket írt, s Sassy Csaba leszerelése után, 1918. augusztusában pedig átvette a lap szerkesztését.

7 Az újság illusztrátora, Kövér Gyula festő, aki karikatúrákon örökítette meg az ezred jellegzetes és híres alakjait. Kiss5.10-es honvéd (továbbiakban 10-es) 1917. 1. szám 15. 6. HOM HTD. 68. 4.2. 93. 97. 7. HOMHTD. 68.4. 2.91. 132