A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

NÉMETH Györgyi: A 10-es honvédek és a „10-es honvéd” 1917-18-ban

házy Albert 1918 nyarán csatlakozott a szerkesztőséghez, miután a fogolytáborból hazatért. De nemcsak a szerkesztőségi munkatársaknak, hanem más szerzőknek is jelentek meg cikkei a lap hasábjain. A lap az ezred egésze számára íródott, de a cikkírók csak a tisztek közül kerültek ki. A lap első hét száma közül hat 20 oldalnyi terjedelemmel jelent meg, ezután az oldalszám 12 és 18 között váltakozott. A feldolgozott egy év során kétszer jelentkeztek ünnepi számmal, 1917 karácsonyán 30, 1918 tavaszán, a magyarosi csata évfordulóján 24 oldalon. A lap ára, a megjelenéstől kezdve 1918. január 15-ig számonként 40 fillér volt, azután pedig 50 fillérre emelkedett az újságpapír hiánya és a még meglévő papírkészletek megdrágulása miatt. 8 Sokszor csatoltak az ezred életére vonatkozó, jó minőségű fénykép­mellékletet a laphoz. A lap előfizetőinek a száma a háború végére közel 5000-re emelke­dett. 9 1918. július elsejétől megnyílt a lap saját kiadóhivatala Miskolcon, a Széchenyi utca 4. szám alatt. 10 Mindezek alapján egy következetesen szerkesztett, részletes tájékoztatást nyújtó, színes és érdekes, a fronton és a hátországban egyaránt közkedvelt, azonos színvonalon mozgó újság képe bontakozik ki előttünk. A10-ES HONVÉDEK ÉLETE az újságcikkek feldolgozásának sokféle módja van. Ez­úttal az ezred egy év alatt megélt életét szeretnénk bemutatni úgy, ahogy az a tábori újság­ban tükröződött. Célunk a történelmi tényismeret gyarapítása a további kutatás megalapozá­sához. Különleges helytörténeti feladatról van szó, hiszen az ezred tagjai megyénk lakosai voltak (a miskolci 10. magyar honvéd gyalogezred kiegészítési körzete Borsod, Heves és Zemplén megye 1 J ), a háború mégis Magyarország más területeihez és idegen országokhoz kötötte őket. De hozzátartozóik itt éltek, s a katonák is ide jöttek vissza a háború befejezése után, illetve innen hiányoztak. Állomáshely és harci tevékenység: az ezred a lap kibocsátásának idején a Magyaros magaslaton és a környező hegyeken állomásozott. 12 Akiképzőcsoport székhelye ezalatt Haraszkeréken és Székelyvaján volt. 13 1917 nyara és 1918 nyara között az ezred alig folytatott harci tevékenységet. Az egyetlen nagyobb ütközet, amelyben részt vettek 1917. augusztus 8-án volt. Az újság csata után megjelenő száma — nyilván katonai okok­ból — keveset ír a csatáról. Nem is a megszokott időben, azaz a hónap 15. napján jelenik meg, hanem a király, IV. Károly születésnapja tiszteletére augusztus 17-én, s őt köszöntik az első lapon. A belső lapokon több cikk figyelmes átolvasásából kiderül, hogy augusztus 8-án csata volt, de a lefolyásáról szinte semmit nem tudunk meg. A József főherceg augusztus 9-i látogatásáról szóló cikkben megemlítik, hogy „Rendkívüli érdeklődéssel kérdezősködött az előző napi harcok részletei, továbbá a drótakadályok és a tábori őrsök elhelyezése felől," s „kifejezte abbeli óhajtását, hogy személyesen kívánja dekorálni az előző napi harcban kitűnt legénységet." 14 Idéznek az augusztus kilencediki ezredparancs­8. 10-es 1918. 3. sz. 8. 9. Sassy Cs. (szerk.) 1939. 196. 10. 10-es 1918. 13. sz. 10. 11. Berkól. (szerk.) 1928.486. 12. 10-es 1917. 1. sz. 14. 1917. 6. sz. 13. 13. 10-es 1917. 1. sz. 13. 14. 10-es 1917. 3. sz. 2-3. 133

Next

/
Thumbnails
Contents