A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FALUSSY József: Egy vidéki hetilap, a „Tokaj–Hegyalja” politikai szemléletének módosulásai 1914-ben

Károlyi Mihály személye, politikai elképzelései csak június elején kerülnek — a lap szemüvegén keresztül — előtérbe. Nincs hír a „T-H."-ban arról, hogy a Kossuth Ferenc halálát követő napokban május 28-án, a szintén betegeskedő Justh Gyula helyébe a függetlenségiek élére Károlyi kerül. Második amerikai útjára való előkészületek megtörténtét emelik ki, valamint a kíséretében levő 15 képviselő közül néhány tekintélyesebbnek nevét pl. Barabás Béla, Beck Lajos, Búza Barna stb. Június 24-i indulásáról lelkes hangú cikkben emlékezik meg a lap. Programjáról: „A leggazdagabb magyar földesurak egyike mondja ki elsőnek a jelszót: földet, jogot és kenyeret a népnek!" S ez nem futó frázis. Károlyi..." a karriernek hihetetlen nagy perspektívájú és óriási kontrasztú útjait futotta meg az Omge elnökségétől, egészen a függetlenségi vezérségig, az agrár főnemestől egészen a progresszív irány rendíthetetlen harcosáig."

27 Most úticélja, hogy a tengerentúli magyarság és az óhazabeliek közt teremtsen élő, eleven kapcsolatot. S mire visszajön: „ötvenezer hold birtokát parcelláztatja, fölapróztatja és földet, kenyeret, jobb életet ad a magyar népnek. . .. Károlyi Mihály saját magán a saját pénzén az egész vagyonán keresztül mutat példát arra, hogyan kell birtokpolitikát folytatni. Ilyen a függetlenségi párt vezére és ilyen az ő programja .. ."

2 8 A jelzett lapszám cikke és az idézet, egyébként Károlyi ceglédi beszédének legfontosabb gondolatait tartalmazta. Vizsgálódásaink második szakaszában a trónörökös halálától kb. 1914. augusztus végéig terjedő időszakot tekintjük át, ami rövidsége, de felgyorsult, drámai eseményeket tartalmazó volta miatt külön egységként értékelhető — mint általában a politikai irányvonalának történetében. Átmenet ez a reménytelen békekezdeményezések és a valóságos háborús törekvések között. Nézzük először az egyetemes és a magyar történelem állásfoglalását, idézetekben. Galántai:

29 A Monarchia vezetői látták „a béke feltétlen pusztulást eredményez, de a háború megmenekülést hozhat." A.P. Taylor szerint:

30 „1914-ben Ausztria-Magyarország volt az egyetlen nagyhatalom, mely elképzelhetően semmit sem nyerhetett a háborútól, és mégis a nagyhatalmak között egyedül ő hajlott tudatosan a háborúra." Milyenek voltak az első reagálások Ausztriában, Magyarországon? Bécs: Conrad vezérkari főnök: hadüzenet, azonnali csapás utána diplomácia; Ferenc József: először ismerni kell a német álláspontot; Bechtold külügyminiszter: valahol a kettő között. Magyarország, a kormánypárt, Tisza István miniszterelnök; „... a szarajevói merénylet után eszem ágában sem volt azt hinni, hogy ebből a háborúnak kell következnie."

3 * Ti. Tisza álláspontjának kulcskérdése Románia semlegesítése, az Erdély megtámadásától való félelem, ül. Bulgária hadbalépése a központi hatalmak oldalán — Románia ellensúlyozására — de ez a bolgár hadsereg a második balkáni vesztett háborújából adódó kimerültsége miatt „pülanatnyüag" nem volt lehetésges. Ezért: „Tisza a háború ellen van, romániai betöréstől tart Erdélyben."

32 27. „T-H." 1914. 26. -június 28. (!); 28. „T-H." 1914.26. 29. Galántai J., Magyarország az első világháborúban. Budapest 1974. 84. 30. Galántai J„ i. m. 85. 31. 1914. június 30., Galántai J., i. m. 100. 32. Galántai J., i. m. 101. 122