A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

FALUSSY József: Egy vidéki hetilap, a „Tokaj–Hegyalja” politikai szemléletének módosulásai 1914-ben

ja nem volt, ez kétségtelen káros dolog, mert csupán politikai újság képes arra, hogy közérdekeknek komoly, számottevő képviselője legyen. A ,,T-H" politikája 48-as függetlenségi leend."

3 A lap — mint az első idézetben is olvasható - a helyi kispolgárság, ezen belül a kisiparosok érdekeit volt hivatva képviselni, világnézetét tükrözni. Már az 1906-os — különösen a második félévi példányokban nyomon követhetjük a felgyorsult országos politikai eseményeket, értékelésüket és azok helyi hatásait, lecsapódásait. Mint politikai hetilapra az jellemző, hogy 1907-től a híranyag kb. egynegyedét - egyharmadát politikai jellegű hírek, magyarázatok foglalják el. „Harcos koalíciós" szellemben, néhol átvéve egyes nagy példányszámú budapesti folyóirat közléseit. Azonban a hetilap szerkesztői továbbra sem feledkeztek meg arról, hogy híven tükrözve politikai hovatartozásukat, életvitelüket és világnézetüket - a lap folyamatosságát bizonyítandó — a helyi és környékbeli kispolgárság, kisiparosság szószólója legyen. Viszonyulásukat pl. a szocializmus eszméihez, a szocializmushoz érdekesen fejezi ki Simon József cikkrészlete: „A szocializmus.. . ? Nem egyéb, mint olyan társadalmi mozgalom, melyben az ún. nép, a munkás, a földművelő, vagy a negyedik, a legalsó osztály törekszik uralomra. Mint minden társadalmi törekvés, ez is teljesen jogosult. . . Ezt . . . semmiféle emberi hatalom nem állíthatja meg. A szocializmusnak tehát jövője van. De fontos kérdés, hogy egyelőre lesznek-e nagyobb sikerei? . . ."

4 A századforduló és a XX. sz. első évtizedének egyik legnagyobb problémája a kivándorlás volt. Ezrek és tízezrek hajóztak át évtizedeken keresztül az Atlanti-óceánon. „A felvidéki tótság minden ellenőrzés dacára hihetetlen arányban vándorol ki Amerikába. Akik künn vannak, szorgalmasan küldik itthonmaradt övéiknek a pénzt."

5 „Máramaros megyéből írják, hogy ott nemcsak a vermek, hanem a nép gyomra is üres. .. terjed a kivándorlási mozgalom."

6 Ti. a kivándorlás legnagyobb részben ÉK-Magyarország szlovák és ruthén lakosságát érintette. De: „A vándorlási hullám Szerencset és környékét is elérte" . . .

7 Hogy a hatalomra jutott koalíciós kormányzat sem változtatott az elnyomó nemzetiségpolitikán azt bizonyítja a Tokaj-Hegy alj a hangvétele, amely „túllicitál": „A nemzetiségek a magyar állam ezen esküdt ellenségei fokozottabb mértékben aktivitásra léptek és programjuk . . . hirdeti az államellenes tendenciák megvalósítását. Nos ezen törekvéseknek véget kell vetnünk. Fel kell vennünk a küzdelmet jogi önállóságunkért és függetlenségünkért."

8 A koalíció bukását Ül. az ún. átmeneti állapotot rezignáltán veszi tudomásul a lap. „Mélyen elszomorít, hogy a függetlenségi párt reményeinknek és várakozásainknak messze mögötte maradt."

9 Nem sokkal a kormány bukása után következett be a Függetlenségi Párt kettészakadása Kossuth Ferenc és Justh Gyula követői között. Az összeütközés az önálló nemzeti 3. „T-H." 1906. 48. 4. „T-H." 1906. 35. 5. „T-H." 1894. 7. 6. „T-H." 1899. 47. 7. „T-H." 1901. 32. 8. „T-H." 1906. 22. 9. „T-H." 1908. 47. 116