A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

B.BARTUS Elemér: Történeti adatok Miskolc város kertkultúrájáról

HU 1. kép. Stróbl Alajos: Erzsébet királyné. (A Népkertet díszítő szobor jelenleg a Herman Ottó Múzeum gyűjteményében van). Kulcsár Géza felv. költségek csökkentése érdekében angol rendszerű kertté alakították át az Erzsébet kertet. Az átalakítás, melyen nyilván ligetes növényelrendezést kell értenünk, nem került összhangba a kert formai alakításával, útvezetésével. Egy 1897-ben szignált térkép tanúsága szerint ugyanis a korábbitól szabályosabb alaprajú kialakítást hoztak létre, közelebb helyezve az Erzsébet szobrot a Csabai kapuhoz. Az átrendezés így sem volt szerencsés. A hossztengelyt kihangsúlyozták a hozzá kapcsolódó szimmetrikus utakkal, de a vezetésnek célt adó szobrot kimozdították az út tengelyéből. A kert területe ekkor volt a legnagyobb, több mint 9,7 hektár, míg az 1950-es évek végén csak 6,5 hektár. A Népkert széles körű kihasználása érdekében 1901-ben

43 a kor igényeinek megfelelő vigadó építését határozták el. 1905-ben teniszpályának adtak helyet, majd 1911-ben 2842 négyszögölnyi területet a sportegylet részére engedtek át, amelyet 1913-ban további 4800 m

2-el egészítettek ki. A sportpályák céljára átengedett területet a Tanács igyekezett pótolni, így például 1914-ben az egyháztól vásárolt ingatlannal növelték a kert területét. E bővítés után a Népkert fejlődése alábbhagyott, mert az illetékesek figyelmét a Veresbugyik tagbirtokon - Szentpéteri kapuban a Kertészeti Vállalat helye - létesített házi 43. Képviseleti gyűlés Jkv. 1901. Vigadó fényképe Halmay-Leszih i. m. 155.