A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)
B.BARTUS Elemér: Történeti adatok Miskolc város kertkultúrájáról
A Lövölde-kertben, melyet a Népkert alapjának tekinthetünk, szabadtéri mulatságokat rendeztek. A Lövészegylet elnöke, Lévay József indította el a Népkert létrehozására irányuló ténykedést, amely — mint várható volt — rendkívül kedvező visszhangra talált a lakosság körében 37 . „Nevezett Egyleti elnök úr a Lövölde, mint új intézmény mellett Miskolc városa védelmét és pártfogását kikérvén, azon kérelmének ad kifejezést, miszerint a közgyűlés a kilátásba helyezett tagosítás befejeztével akként intézkedjék, hogy a lövölde mostani területéhez legalább mégegyszerannyi, vagy talán nagyobb terület adatnék egy alkalmas Népkert alakítása végett". Az építés 1877-ben kezdődött 38 , amikor a tanácsülés Diószegi Györgyöt, Bethlenfalvy Istvánt és Gettó Gyulát bízta meg, hogy a Népkert „talajainak rendezésére és befásítására minden szükséges intézkedést tegyenek meg". A tervezést Hadady Dániel műkertész végezte. A főpolgármester az év február 19-én mutatta be az elkészült tervet a tanácsülésnek és azt jóváhagyva Diószeghy Györgynek adták át kivitelezésre. Az építési költségeket különféle haszonbérletek mellett a szépészeti alap pénztárából fedezték. Az ősszel eszközlendő ültetések foganatosítására szeptemberben az addig eljárt küldöttséget és elnökül dr. Doleschall Gábort kérték fel. A bizottság foglalkozott a további gondozással is. A Népkert kialakításához, fejlesztéséhez a lakosság önként is hozzájárult kisebb-nagyobb növényajándékozásokkal, vagy igen olcsó, ajándékozásnak vehető növényeladásokkal olyannyira, hogy 1978. április 18-án a Népkert Bizottság elnökének előterjesztésére a meglepően nagy mennyiségű ajándékozások nyilvános elismerését a Tanács jóváhagyta. Ugyanebben az évben már kertészház építését is tervezték, amelynek megépítése állandó kertészek alkalmazását, tehát a kert rendszeres, szakszerű gondozását jelentette. 1883-ban 39 Ibos János főkertész részére a Tanácsülés 1 Ft napidíjat szavazott meg, a Népkertben teljesített munkálatok után. A kert díszítésének, kulturáltságának fokozására 1883 őszén üvegház építésére utalt ki a Tanács 160 Ft-t 40 . A következő év április 22-i ülésén az építendő Kioszk költségpótlásáról tárgyaltak. A Népkertet is ábrázoló első térképet Adler Károly városi mérnök készítette 1885-ben. A kert megközelítőleg északnyugat-délkelet irányban helyezkedik el, hossztengelye merőleges a Csabai kapura. A kert szélén egyenes fasorral kísért utak vezettek végig. A területet hosszában kettészelő hat méter széles úton helyezték el Erzsébet királyné szobrát 4 * (1. kép), amelynek környéke az úgynevezett Erzsébet kert — 1889. augusztus 18-án avatták fel - mértani szabályosságú kialakítást mutatott. Bizonyos szimmetria a kert többi, átlós vagy keresztirányú útjainak vezetésében is látható, de a tervező nem ragaszkodott szigorúan a terület arányos felosztásához. Növényei között a nagy tömegű cserje és lomblevelű fa mellett jelentős mértékben kaptak helyet örökzöldek is. A kert területének bővítésére Soltész Nagy Kálmán polgármester a faiskolának használt négy hektárnyi területet 1889-ben szerezte meg 42 . 1896-ban már átalakításokat végeztek. A fenntartási 37. Képviseleti gyűlés jegyzőkönyvei 1872. július 12. 38. Lásd 31. jegyzet 1877. február 10. 39. Városi Tanács Jkv. 1883. december 18. 40. Városi Tanács Jkv. 1883. október 17. 41. Halmay-Leszih i. m. 12 8. Erzsébet szobor leleplezése 1890-ben történt. Halmay-Leszih i. m. 129. A szobor képe uo. 404. A szobor a Herman Ottó Múzeum gyűjteményében van. Stróbl Alajos alkotása. 42. Lásd 37. jegyzet 1889. 109
