A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

B.BARTUS Elemér: Történeti adatok Miskolc város kertkultúrájáról

Tanács 1885-ben a következő rendelkezést hozta 29 : „1. Akiültetett fát ház-, telek­tulajdonos saját költségén karózni, öntözni köteles. 2. Kötelessége ezt őrizni, az esetleges rongálókat a Tanácsnak bejelenteni. 3. Kipusztulás esetén a saját költségén köteles a hiányt pótolni". Az intézkedés eredményeként szépülő fák további telepítésekre ösztönözték az illetékeseket. 1878. augusztus 1-én Bethlenfalvy István a Mindszent utcán ültetett 146 db fával és ugyanannyi karóval számolt el. 1879. március 31-én Diószeghy György a Népkert Bizottság elnöke 54 F. 95kr-t fizetett ki a város területén végzett faültetésekért. Egy 1880. március 11-i határozat alapján az utcákra gömbakácokat terveztek a Szépészeti Szakosztály véleménye alapján, s a költségekbe a háztulajdonosokat is bevonták. A Búza­vásártér rendezésével kapcsolatban a Zsolcai útvonalra néző oldalon négy fasort, az egy­mást keresztező utak mentére egy-egy fasort terveztek. 30 Ezeket a munkákat megelőzte az országutak fásítására vonatkozó miniszteri rendelet, amely szerint az albíró kötelezte a Gazdászati Szakosztályt a végrehajtásra, és az őrzésre 3 '. A nyilvános kertek, parkok létesítésére irányuló tevékenység első lépésével 1859­ben találkozunk. 3 2 Ekkor a Tanács, „mint régen érzett hiányt igyekezve pótolni a Mi­norita zárda kertjét a közönség számára sétahelynek kívánja megszerezni", földcsere révén. A csere lebonyolításával a községi Tanács a polgármestert bízta meg. Feltételezhető azonban, hogy a csere nem történt meg, mert a képviselj közgyűlés 1884. április 18-án ismét felhatalmazta a polgármestert, hogy „a Minorita rend tulajdonát képező ún. klast­rom kertet a pénztár terhelése nélkül a városnak megszerezze". Egy későbbi, 1885-ből származó adat 33 viszont arra enged következtetni, hogy a kísérlet nem járt sikerrel, ugyanis a feljegyzés szerint ebben az évben vették meg a Minorita szerzet kolostorához tartozó kertet 6000 Ft-ért, „a város közönsége nagy részének óhajára". Miskolc területén több kisebb-nagyobb kertről találunk adatokat, esetleg egy-egy megjegyzést, s feltételez­hető, hogy ezek más használati cél mellett, mint árnyékot adó, felüdülést biztosító helyek is szerepet kaptak a város lakosságának életében. így az 1840-es években 34 - mint olvassuk — a „X" utcában van egy szép nyilvános kert. Az 1868-as piacrendőri szabályok között a „setét kapun belüli zöldkertről" találunk feljegyzést. Nincs írásos emlékünk a Mindszenti templom mellett és az „Indóház" - Tiszai-pályaudvar - szomszédságában kialakított nagyobb kertről, melyeknek létét kétségtelenül bizonyítják a századforduló előtt és után szignált térképek 35 . Olvashatunk a Potoczky-féle kertről, majd 1879-ben a csizmadia „ipartársulat áruló színje megett lévő kert"-ről, melyet alkalommal ki­béreltek 36 . 29. Városi Tanács jegyzőkönyvei 1885. Érdemes megemlíteni, hogy Betlenfalvi Figel István a népkert szomszédságában mintakertészetet hozott létre. Ebből a kertből minden évben a királyi udvarnak is szállítottak szőlőt. Szendrei i. m. IV. 785. 30. Borsod Miskolci Értesítő 1883. szeptember 26. 31. Városi Tanácsjegyzőkönyvei 1870. 32. Városi Tanács jegyzőkönyvei 1859. november 23. 33. Városi Tanács jegyzőkönyvei 1885. december 7. A terület a mai Deák tér lehetett. 34. Szendrei i. m. IV. 35. Szendrei L m. IV. 780. Tiszai és Gömöri pályaudvarok parkját említi Szendrei i. m. IV. 826. 36. Szendrei i. m. IV. 640. 108

Next

/
Thumbnails
Contents