A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Második közlemény)

1928 — nagy tehetségeket vesztett a társulat. A M. Kir. Operaházba került Halmos János. Természetesen vele ment a felesége Hamvas Józsa is. 1928 — a nagy gazdasági válság egyre jobban érezteti a hatását. Kezdenek gyérülni az operaelőadások. 1931-ben a másik híresség Neményi Lili is eltávozik. Ennek ellenére, 1931-ben még sok világnagyság megfordul a színházban. 1931. I. 14. a Doni kozák kórus, április 3. Teiko Kiwa japán énekesnő, április 16. Elba Ilbak észt táncosnő.

19 Ekkor már országos vezérelv a takarékosság. A Sebestyén direkció mindent megtesz a közönség megnyeréséért. Hétfőtől az ország legolcsóbb színháza lett a miskolci. A legdrágább hely 2 pengő. Igaz, ez már utószezonban volt, de minden, az esztendőben játszott darabot előadtak.

2 ° A híres vendégszereplő művészek, együttesek még fel-felkeresik Miskolcot. 1932 jan. Kubelik, a világhírű „régi ismerős" ismét hangversenyt ad, 1933-ban a világhírű Wiener Sángerknaben fiúkórust hallhatják.

21 1934 novemberében Tauber Richárd énekel, a kiváló osztrák lírai tenorista, opera-és operetthíresség. 1924-ben Lehár Ferenccel kezdődő barátsága folytán ő viszi sikerre nagyrészt a Lehár-operetteket, maga is komponált. 1937-ben ismét találunk operaelőadásra nyomokat, valószínű közben is elő-előadtak, de ennek emlékei már nem lelhetők fel. Ezt az operát Mozart: Szöktetés a szerájból — Komor Vilmos vezényelte.

22 Ugyanebben az évben a hegedűművészek egyik legkitűnőbbike: Szigeti József adott hangversenyt, kísérte Nikita de Magaloff. Szigeti József nemcsak, mint hangszerének világhírű művelője ismert, hanem különös buzgalommal karolta fel a modern hegedűirodalom műveit is. Nagy értékű a zeneművészetben Bartók Bélával való barátsága. Szigeti József könyvében szép fejezetet szentelt ennek a barátságnak.

23 A Miskolci Nemzeti Színház híre országszerte nagy, különösen Sebestyén Mihályé, az igazgatóé. Mai színházi életünk sok nagy alakja, aki dolgozott vele, így emlékezik róla: „Sebestyén nagyon igényes, szigorú színházi ember volt, minden előadás előtt úgy megrázott, mint kutya a kölykét", s ezt nem kisebb művészünk mondta róla, mint Sulyok Mária. A miskolciaknak ez sem volt elég. A mi színházunk címen a következőket írták: „A miskolci közönség — a legpestibb közönség. Ha legpestibb - nem tud miskolci lenni. Miskolc színházi vezetésének a Sebestyén igazgatása alatt jó híre van. Különösen pesti körökben. Rend, fegyelem, körültekintő óvatosság az erények, amelyeket el kell ismernünk, s amelyek alkalmasak arra, hogy színházunkat a válságos időkön átsegítsék. Voltak évek, amikor a színház célja magánál a létfenntartásnál magasabbra nem nőhetett, s érdem az is, hogy a bomlás jelei itt sem mutatkoztak." A főváros egyik neves kritikusa „tip-top" előadásoknak nevezte a miskolci színház teljesítményeit. Tiszta, csinos színpadképeket, ráncba szedett együttest, gördülő, sima játékot. Tagadhatatlan, hogy az adminisztrációs része a színháznak jó kezekben van, ezenkívül Sebestyén Mihály kitűnő rendező. Jó szemű, erélyes. A pestiség mellett egy kis 19. Reggeli Hírlap. 1931. ápr. 25. 20. Reggeli Hírlap. 1931. V. 9. 21. Magyar Jövő. 1933. IV. 24. 22. HOM Ha 53.35.71.1. 23. Szigeti József: Beszélő húrok. Bp., 1965. 201