A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)
KIS PAPP László: Fotogrammetria az építészetben és a régészetben
A fenti összefüggések alapján: Ar = r AY (4) Nyilvánvaló, hogy a Av, illetve a Ar helyzeti hiba a képközéppontból, illetőleg a kamaratengelynek a falsíkkal való döféspontjától a pont helye felé esik, azaz sugárirányú. Ezek után vizsgáljuk meg, hogy a AY mélységkülönbség mikor okoz már meg nem engedhető hibát. Kiindulva a (2) képletből azt vizsgáljuk, hogy a készítendő homlokzati térkép 1/M t é r kép méretarányában mekkora a Av. Ha ezt az értéket Av t érkép-P e l jelöljük és előírjuk, hogy a Av t é r kép milliméterben adódjék, ha AYt cm-ben írjuk be, akkor Av t érkép = T7T " • — ' AY ( 5 ) M térkép c k M AY= Míidcép, .A. A 10 térkép (6) Példa: M t é r kép = 1:100, a felvétel Zeiss-fototeodolittal készült (ck = 200 mm), a kép sarkában levő pontokról van szó, tehát 13X18 cm-es negatív esetén r = 100 mm és mivel Avtérkép rajzi élességben 0,4 mm-ben vehető fel, 100 200 AY 10 100 0,4 = 8 cm. fenyképe/est távolság y\m] 10. kép. A mélységkülönbség figyelembevétele Fontos tehát, az egyképes építészeti felvételek készítésekor a mélységkülönbség figyelembevétele. Erről ad tájékoztatást a 10. ábra. A vízszintes tengelyre a felvételi távolságot raktuk fel méteregységben. A függőleges tengely a mélységkülönbséget tartalmazza cmegységben. A négyzethálóban levő egyenesekre a fényképezendő épület magassági méreteit írtuk fel. Az ábra Zeiss fototeodolittal készülő felvételek esetében azt mutatja, hogy mekkora távolságból kell egy adott magasságú és adott mélységkülönbségű épületet felvenni, hogy a mélységkülönbségből eredő torzulás a felvétel transzformálásakor a megkívánt pontosság alatt maradjon. 7 A Herman Ottó Múzeum évkönyve 97
