A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

ERDÉLYI Balázs: Régészeti légi fényképezés és légifénykép-értelmezés

leginkább megfelelő felvételezési eljárásokat és meg kell határozni azokat az új módszereket (pl. termovízió, radarletapogató stb.) amelyek alkalmasak lehetnek föld alatti régészeti objektumok felderítésére. Nagy lehetőségek rejlenek a térképészeti légifényképarchívumokban.

2 3 Ez a leggyorsabban járható és legolcsóbb módszer. Ezeken kívül meg kell teremteni a rendszeres, régészeti célú légi felvételezés lehetőségét is. Ez a legnehezebb és egyben legégetőbb kérdés, amiben a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége már közzétette elvi állásfoglalását

2 4

. A légi felvételezés alkalmazásának régészeti hasznosságát akkor látjuk teljes mélységében, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a modern régészeti kutatás olyan módszerek kidolgozását ösztönzi, amelyek nem okoznak a talajban káros elváltozásokat. Az adatszerzés eddig alapvető módja, az ásatás már nem az egyetlen eszköz új ismeretek szerzésére. A fejlődés előtérbe állította a műszeres kutatást, mivel a régészeti lelőhelyek nagyobb hányada feltáratlan marad, akár az anyagi lehetőségek korlátozottsága miatt, akár azért, mert a régészeti leleteket, lelőhelyeket meg kell óvni — legalább egy ideig — a további ásatások jóvátehetetlen rombolásával szemben

25

. A légi fényképezési módszerek a régészet számára pontos — tehát mérhető — gyors, gazdaságos új információkat szolgáltatnak és a legújabb módszerek segítségével, az emberi érzékszervek számára megismerhetetlen jelenségeket tárnak fel. Ezenkívül nagy jelentősége van a fényképeknek a dokumentálás, archiválás területén is, mivel a fényképek és a rajz között egy alapvető különbség van. A fénykép létrejöttében, mivel szabályszerű fizikai folyamat eredménye, nem érvényesülhet semmilyen szelekció. Ellenben a rajzban, bármilyen finom részletábrázolásra törekszik is, mindenképpen szükség van bizonyos szelekcióra, amely a látottakat két csoportra, lényegesek és lényegtelenek csoportjára osztja, vagyis ábrázolandókra és elhagyhatókra

2 6

. Ezért a fénykép, bár önmagában értéktelen adathalmaz, de objektív tényeket tartalmaz, tudományos értéke felbecsülhetetlen. A régészeti célú légi fényképezésnél egyaránt használják a hagyományos pankromatikus, színhelyes színes filmeket, valamint az újabb fekete-fehér és színes infraérzékeny nyersanyagokat is. Mivel a hagyományos anyagra történő felvételezés lehetősége korlátozott az időjárási viszonyok miatt, előtérbe került az infraérzékeny filmek szerepe. Ezeknek a filmeknek tágabb spektrális érzékenysége lehetővé teszi az atmoszférikus zavaró tényezők kiszűrését, így a pára, füst, felhőképződés nem befolyásolja a felvételek minőségét, értelmezhetőségét. Egyben azt is lehetővé teszik, hogy a felvételeken észlelhetővé váljanak a földfelszín szemmel nem látható jelenségei. Az elmúlt években széles körben elterjedt módszerré vált a multiband vagy multispektrális módszer, amelynek célja, hogy 23. Különösen a FŐMI-nél meglevő felvételek, valamint a légi fényképeket felhasználó nagyobb cégek (KV, BGTV, PGTV) mindennapi munkájának szélesebb körű hasznosítására van lehetőség, ahol megfelelő előkészítés, előképzés után a szokásos filmvizsgálatok során a képek tartalmát régészeti szempontokat is figyelembe véve lehetne értékelni. 24. Jelentés a régészettudomány helyzetéről (1969-1976). MTA Filozófiai és Történettudományok osztályának Közleményei. Bp. 1977. XXVI. kötet, 3. sz. 237-247. (Határozati javaslat 1/2.: „Az elnökség a szükséges szakmai előkészítés után az illetékes tárcánál lépéseket tesz a régészeti célú légi fényképezés megindítására".) 25. Renimel, Tabbagh: Un atout pour la prospection archéologique la détection électromagnétique. In.: La Recherche, 4. köt. 30. sz. 1973. január, 82-84. 26. Eóry Karácson: A fény képkiértékelés eljárásának alkalmazása az archeológiában. Régészeti szakdolgozat Bp. 1968. 16. 84