A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

LUKÁCS Zsuzsa: A zubogyi gótikus kehely és paténa

A győri püspökség kincstárában is őriznek két olyan kelyhet, mely ehhez a csoporthoz kapcsolódik: a himódi és a mezőörsi kelyhet. E kelyheket H. Kolba Judit publikálta,

1 7 ezért csupán a zubogyi kehellyel való egyezésekre kívánjuk felhívni a figyelmet. Himódi kehely

1

*: Anyaga aranyozott vörösréz. A talprész három karéja díszítetlen, három gravírozott (az ornamentika nem rokon). Nódusza lapított gömb, nem pogácsa formájú, mint a zubogyi, de alsó és felső részén a zubogyi nódusz trébelt levelei (árokkal körülvett, domború erezetű, és harántosztással díszített) jelennek meg, s a két levéltípus fent egymással váltakozik (ez a megoldás a felsőbajomi kehely nóduszán fordul még elő). „A kuppakosarat sugárkoszorúk vésett hármas sora díszíti, kisebbedő, de egyforma széles sugarakkal. A tíz alsó sugár sima, a következő tíz és a húsz felső sugár alját vésés díszíti" mint a zubogyinál. A lángnyelvek poncolt háttérből emelkednek ki, s felettük a kuppakosarat liliomos párta zárja le. A csészén körbefutó minuszkulás felirat megoldása s elhelyezésének arányai kb. a zubogyi kehelyének felelnek meg.

19 H. Kolba Judit a kelyhet a XV. század közepére datálja, erdélyi eredetűnek tartja, s kapcsolatba hozza a MNM csíkszeredai rézkelyhével (15. kép). Mezőörsi kehely

20

: Mind arányaiban, mind bizonyos részletekben közel áll kelyhünkhöz. Elsősorban a kuppakosár hármas sugárkoszorúja, de a liliomos pártasor is (bár a 17. H. Kolba Judit: Gótikus kelyhek a győri székesegyházban. Arrabona, 19-20. Győr, 1977-1978. 313-343. 18. H. Kolba i.m. (1977-1978) 318-319. 17-19. kép. 19. Vö. a kuppárók közölt képekkel. 20. H. Kolba i.m. (1977-1978) 319-320. 20-22. kép. 68